1. Nagyon gyakori, hogy nincs semmilyen mellékhatás a védőoltást követően.
2. Gyakori, hogy a védőoltást követő pár óra múlva, az alábbi felsorolásból néhányat vagy mindegyiket tapasztalja a gazda a kutyáján. Ha ezek a mellékhatások egy vagy két napnál tovább tartanak, esetleg jelentős közérzet romlást okoznak az állatának, konzultáljon állatorvosával.

• -rossz közérzet
• helyi duzzanat az védőoltás helyén
• hőemelkedés, enyhe láz
• étvágytalanság és bágyadtság
• tüsszögés, enyhe köhögés, orrfolyás valamint egyéb légúti tünetek 2-5 nap  múlva, HA orrba cseppentős vakcinát kapott

3. Nagyon ritka, de kritikus beszámítás alá eső mellékhatás az allergiás reakció, amely percek alatt vagy néhány órán belül alakul ki a védőoltás beadása után. Ezek a reakciók életveszélyesek lehetnek és sürgősségi ellátást igényelnek! Azonnal keresse fel állatorvosát, ha az alábbi tünetek bármelyikét észleli.

• folyamatos hányás vagy hasmenés
• viszkető, egyenetlen felületű bőr /csalánkiütés/
• az orr, nyak, szemkörnyék, pofa duzzanata, ödémája
• súlyos köhögés vagy nehezített légzés
• ájulás, összecsuklás

A védőoltás után, a bőr alatt egy apró kemény csomó alakulhat ki. Ennek a csomónak néhány hét alatt el kell tűnnie. Ha a csomó az oltás után 3 héttel is megvan, esetleg növekszik keresse fel állatorvosát.

Mindig tájékoztassa állatorvosát arról, ha korábban már volt valamilyen tünet a fentiek közül védőoltást vagy gyógyszer beadását követően! Ha kétségei vannak arról, hogy előfordult-e már allergiás reakció, akkor a védőoltást után  1/2 – 1 órát várjon mielőtt, hazamennének a  rendelőből.

A KEK egyedileg sorszámozott és nyilvántartott oltási könyv. A KEK-ben levő védőoltás/ok/ csak akkor érvényes/ek/, ha szerepel benne a magánállatorvos aláírása és körbélyegzőjének lenyomata.

A 2009-es évben a kutyák legelső veszettség elleni védőoltást már kötelezően az új KEK-ben kell igazolni. Az elveszett eboltási könyvet,csak KEK-el lehet pótolni.
2010-től valamennyi kutya veszettség elleni védőoltása és féreghajtása csak a KEK-ben igazolható. 2010-től a veszettség elleni oltóanyag matricáját kiegészíti egy hologrammos matrica is.

Valóban többféle féreg is okozhat fertőzést a kutyámnak?

Igen, számos parazita faj gazdája lehet a kutya. A fertőzést okozó leggyakoribb féregfajokat a következőképpen csoportosíthatjuk:

Fonálférgek : orsóféreg ( Toxocara canis ), ostorféreg ( Trichuris vulpis ), kampósféreg ( Ancylostoma caninum )

Galandférgek: uborkamagképű galandféreg ( Dipylidium caninum ), egyéb galandféreg fajok ( Echinococcus, Taenia )

Okozhatnak ezek a férgek súlyos betegséget a kutyámnak?

A belső élősködők által okozott probléma súlyosságát több tényező befolyásolja. Így például a kutya kora, általános egészségi állapota, a fertőzöttség mértéke és a parazita faja is. Felnőtt állatokban csak ritkán találkozunk súlyos tünetekben megnyilvánuló fertőzöttséggel, és a megbetegedett állatok rendszerint más ok miatt legyengült immunrendszerrel rendelkeznek vagy súlyos tartási hibák állnak a háttérben.

A féregfertőzöttség elsősorban a kölyökkutyák esetében jelenthet súlyos problémát. Az orsóférgesség szinte minden kölyökkutyában előfordul. Közepesen súlyos esetben a fertőzöttség növekedésben való visszamaradást, a has puffadtságát, fájdalmasságát okozza, nagy mennyiségű féreg jelenléte a bélrendszerben azonban akár bélelzáródást, a kiskutya nagyfokú gyengeségét, sőt akár idegrendszeri tüneteket is okozhat.

Hogyan fertőződhet a kutyám a férgekkel?

A kutyák rendszerint szájon át veszik fel a paraziták fertőző alakját. A férgek fejlődési ciklusuk alapján két fő csoportba sorolhatók. A fonálférgek esetében a fejlődő parazitának nincs szüksége köztigazdára. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a bélben élő, ivarérett férgek petéket termelnek, amelyek a bélsárral ürülnek a környezetbe, ahol hosszú ideig életben maradnak, és a szaglászó, gödröt ásó kutyák könnyen felvehetik őket.

A galandférgek fejlődési ciklusa ennél összetettebb. A nőivarú, kifejlett férgek ebben az esetben is ugyanúgy termelik a petéket, és azok ugyanúgy kijutnak a külvilágra. Azonban ha a kutya veszi fel a petéket, bélcsatornájában nem fog kialakulni belőlük a kifejlett féreg. Ehhez előbb egy másik állatnak (a köztigazdának) kell felvennie a kutya által ürített petéket, hogy szervezetében kialakulhasson a parazita kutyák számára fertőzőképes alakja és a kutya rendszerint a köztigazda parazitákat tartalmazó húsának elfogyasztásával fertőződik.

A következőkben a legfontosabb féregfajokra vonatkozó lényeges információkat ismerheti meg részletesebben.

Az orsóférgek:

Fejlődésükhöz nincs szükség köztigazdára. A kölyökkutyák nagyon gyakori parazitái, ennek magyarázata a faj egy speciális képességében rejlik. Ha egy kutya akár életében egyszer is fertőződött orsóféreggel, élete végéig hordozza magában a fertőzöttséget. Ez úgy lehetséges, hogy a kutya által felvett petékből kialakuló lárvák átfúrják a bél falát, és a vérárammal a kutya különféle szöveteibe vándorolnak. Egy részük ezután visszatér a bélbe és kifejlett féreggé alakul, a lárvák másik része azonban a szövetekben marad, betokolódik, és nyugalmi állapotba kerül. A kutya életét ez semmiben sem befolyásolja, mivel a lárvák nem okoznak betegséget, és petéket sem termelnek, tehát más kutyákat vagy az embert nem fertőzhetik meg. Azonban a vemhesség során az anya kutyában végbemenő hormonális változások miatt a lárvák aktiválódnak , és a vérárammal a fejlődő magzatokba kerülnek, így a kiskutyák már fertőzötten születnek meg, és akár két hetes korukban ivarérett férgek alakulhatnak ki a bélrendszerükben. Emiatt fontos, hogy a kölyökkutyákat már két hetes korukban kezeljük féreghajtó szerrel, és a kezeléseket még néhány alkalommal, két hetes időközzel megismételjük . A bélben élő férgek ellen nagyon hatékonyak a különféle féreghajtó szerek, azonban a nyugvó lárvák elpusztítására nincs megfelelő módszer.

Fontos tudni, hogy az orsóférgek az emberre is veszélyt jelentenek, elsősorban a gyerekek vannak kitéve a fertőzésnek. Így a gyerekek mellett élő kutyák (főleg kölykök!) esetében különösen oda kell figyelni a rendszeres féreghajtásra.

A galandférgek:

Ezeknek a féregfajoknak köztigazdára van szükségük a fejlődésükhöz. Mivel a városi kutyák rendszerint nem kerülnek kapcsolatba fertőzött rágcsálókkal, juhokkal, vadállatokkal, e paraziták jelentősége is kisebb. Kivéve egy fajt, az uborkamag képű galandférget , ugyanis ennek köztigazdája a bolha . A kutya által ürített peték a végbéltájékra tapadnak, ahonnan a bolhák felveszik azokat. A kutya fertőződése a benne élősködő, a galandféreg lárváját hordozó bolhák szétrágásával következik be. Így ha kiderül, hogy kutyánknak galandféreg fertőzöttsége van, nem csak a féreghajtás, hanem a bolhairtás is részét kell hogy képezze kezelésének.

Az egyéb galandférgek elleni védekezés szempontjából lényeges, hogy kerüljük a nyers hús etetését. Ha kutyánk vadállatok nyers húsával érintkezhet (pl. vadászkutya, gyakori erdei séták) ajánlott rendszeres, háromhavonkénti féreghajtása, ugyanis a petéket ürítő kutya egy igen súlyos emberi fertőzés forrása lehet (echinococcosis).

Egyéb féregfajok:

A fonálférgek közül az ostorféreg és a kampósféreg élősködhet még kutyánk bélrendszerében. Az ostorférgesség a városi kutyák nagyon elterjedt parazitózisa, azonban szerencsére ritkán okoz súlyos megbetegedést. Mindkét faj ellen kellőképpen hatásosak a széles körben alkalmazott féreghajtó szerek.

Még egy féregfajt kell megemlítenünk, a Dirofilaria repens-t . A féreg fertőzőképes lárváit a szúnyogok hordozzák, és csípésükkel juttatják be a kutyák szervezetébe. A kifejlett férgek a bőrben élősködnek, néhány centiméteres, nem fájdalmas tömör duzzanatot képezve. Magyarországi elterjedtségével kapcsolatban ma is zajlanak a felmérések, annyi elmondható, hogy elsősorban a vízparti településeken élő vagy ott nyaraló kutyák körében gyakoribb a fertőzöttség.

A cystitis a húgyhólyag gyulladásos megbetegedése. Azonban a kifejezés nem utal a gyulladást kiváltó okokra.

Cicákban az alsó húgyutak betegségeit összefoglalóan “macskák alsó húgyúti betegségének ” vagy FLUTD -nak (feline lower urinary tract disease) nevezik. Ennek oka, hogy húgyhólyag illetve a húgycső megbetegedésének elkülönítése rendszerint igen nehéz, illetve számos esetben mindkét szerv érintett.

Milyen jelei vannak a FLUTD-nak?

Az első tünetek a húgyhólyag és a húgycső gyulladásának és irritációjának következtében jelennek meg. Így ezek a következők lehetnek:

• Gyakoribb vizeletürítés
• Vizeletürítési nehézségek (a cica a megszokottnál hosszabb időt tölt az almon, nyugtalan és csak néhány csepp vizeletet ürít egy alkalommal)
• Véres , vagy kellemetlen szagú vizelet
• Teljes húgycső elzáródás, vizeletürítési képtelenség (a cica hosszasan erőlködik az almon, de nem képes vizeletet üríteni)

Fontos: a teljes húgycsőelzáródás következtében rövid időn belül életveszélyes állapotba kerülhet a cica, így ha ezt észleli, kérjük azonnal keresse fel állatorvosát!

Mi okozza a FLUTD-ot?

Számos ok következtében kialakulhat FLUTD, azonban néhány, súlyos húgyúti gyulladásban szenvedő cica esetén lehetetlen meghatározni az elsődleges kiváltó tényezőt. Ebben az esetben “idiopathicus”, vagy ismeretlen eredetű FLUTD-ról beszélünk. Azonban-ha lehetséges- a kiváltó okok felderítése igen fontos, hogy a cica a megfelelő kezelést kaphassa. A lehetséges kiváltó tényezők közül a következők a leggyakoribbak:

• Húgykövesség
• Bakteriális fertőzés
• A húgyutak daganatos megbetegedése
• A húgycsövet elzáró kristályokból, apró húgykövekből, gyulladásos anyagokból álló “homok”

Hogy történik a FLUTD diagnosztizálása?

Először az alsó húgyutak gyulladására utaló tünetek hívják fel a figyelmet, amelyek gyakran igen jellegzetesek erre a betegségre. Vizeletvizsgálattal a gyulladás, fertőzés jelenléte megerősíthető.

A kezdeti stádiumban lévő, komplikációmentes FLUTD antibiotikum kezelésre meggyógyulhat. Azonban ha nem mutatkozik javulás a tünetekben, vagy gyors visszaesés következik be, további vizsgálatok szükségesek a kiváltó ok pontos meghatározásához.

Milyen további vizsgálatokra lehet szükség?

Tartósan fennálló tünetek, illetve a betegség ismételt jelentkezése esetén az “idiopathicus” és a valódi kiváltó okokra visszavezethető FLUTD elkülönítése érdekében állatorvosa a következő vizsgálatok elvégzését javasolhatja:

• A vizeletminta laboratóriumi vizsgálata
• Baktériumtenyésztés a vizeletből
• Vérvizsgálat – bizonyos szisztémás betegségek, illetve a gyulladás jeleinek felderítésére
• Röntgenvizsgálat, ultrahangos vizsgálat – a húgyutak látható elváltozásainak diagnosztizálására

Hogyan kezelhető a FLUTD?

A megfelelő kezelés minden esetben a kiváltó okok természetétől függ. Néhány példa:

• Idiopathicus esetekben gyakran gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók hoznak javulást

Fontos: csak az állatorvosa által felírt gyógyszert alkalmazza, ugyanis az emberi gyógyszerek egy része mérgező a cicákra nézve!

• A bakteriális fertőzés következtében kialakuló betegségek a megfelelő antibiotikumok alkalmazásával gyógyíthatók
• Ha teljes húgycsőelzáródás alakul ki (ez szinte kizárólag kandúrokban jelentkezik), a beékelődött homok vagy kő azonnali eltávolítása szükséges. Ez rövid ideig tartó altatásban, a húgycső átmosásával lehetséges.
• Ha a húgyhólyagban homok halmozódott fel vagy kövek alakultak ki, ezek műtétileg eltávolíthatók, illetve esetenként speciális diétával feloldhatók.

Látható, hogy a FLUTD jelentkezésekor minden esetben a kiváltó ok természetétől függően kell kiválasztani a cicára szabott gyógykezelést. Azonban még a megfelelő terápia mellett is időnként visszatérhetnek a tünetek, további kezelést téve szükségessé.

Hogy lehet megelőzni a FLUTD jelentkezését?

Erre sajnos biztos recept nincs. Azonban a FLUTD gyakrabban jelentkezik elhízott, keveset mozgó, csekély mennyiségű vizet fogyasztó cicákban. Ezek a tényezők feltételezhetően befolyásolják a cica vizeletürítési gyakoriságát, így hatnak a FLUTD kialakulásának valószínűségére. A lakásban tartott cicák esetén a megfelelő testsúly fenntartása , sok más betegség mellett, a FLUTD kialakulásának megelőzésében is segíthet.

Emellett, ha kövek, vagy kristályok képződése okozza a húgyutak megbetegedését, speciális diétás tápok etetésével előzhetjük meg a súlyosabb tünetek kialakulását.

Kandúrok

Kandúrok esetében az ivartalanítás számos előnnyel jár, főleg ha erre fiatal korban kerül sor (6-8 hónapos kor). A pubertás után, 8-9 hónapos korban a kandúr cicák számos, nem kívánatos viselkedésformát, “rossz szokást” vehetnek fel. Gyakran a lakáson belül is területük megjelölésére törekszenek, elsősorban vizeletspricceléssel , ami kellemetlen, nehezen eltávolítható szagot hagy maga után. Ha a kandúrnak lehetősége van rá, egyre távolabb csavarog el a háztól, hogy minél nagyobb területet alakíthasson ki magának. A kóborló cicákra komoly veszélyt jelent a városi autóforgalom, az elütött macskák jelentős része nem ivartalanított kandúr. Emellett a területért gyakran más macskákkal is meg kell küzdeniük, aminek gyakran nehezen gyógyuló sebek, tályogok a következményei. Számos gyógyíthatatlan fertőző betegség is karmolás, harapás útján terjed. Végül, de nem utolsó sorban a kandúr cicák ivartalanításával is csökkenthető a nem kívánt szaporulat, megelőzhető a kóbor állatok számának növekedése.

Fontos: minél később kerül sor a kandúr ivartalanítására, annál kevésbé valószínű, hogy a kialakult viselkedésformák nyomtalanul eltűnnek a műtét hatására.

Nőstény cicák

Az ivartalanítás célja nőstény cicák esetében elsősorban a nem kívánt szaporulat és az azzal járó problémák megelőzése. Emellett más előnyei is vannak a beavatkozásnak mind a gazdi, mind a cica szempontjából. Miután a cica eléri az ivarérettséget (kb. 8 hónaposan), az év nagy részében rendszeresen ivarzik: háromhetente, 3-5 napon keresztül. Ez a párzás bekövetkeztéig folytatódik. Az ivarzás idején a legtöbb nőstény cica viselkedése gyökeresen megváltozik. Hangos nyávogással “hívja” a kandúrokat, és nyugtalanná válik, sokat hempereg, étvágya csökken. Az ivartalanítás után ezek a tünetek természetesen elmúlnak. Végül, az ivartalanítás csökkenti a méh daganatos és gyulladásos betegségeinek, illetve az emlődaganatok kialakulásának valószínűségét is.

Fontos: egészségügyi szempontból semmi sem indokolja, hogy a cica az ivartalanítás előtt legalább egyszer szüljön.

Mikor a legideálisabb elvégezni a műtétet?

Ajánlott még a felnőttkor előtt elvégeztetni a beavatkozást a cicán, 6-8 hónapos kora között. Természetesen a műtét ennél idősebb cicákon is elvégezhető, sőt, ha szükséges akár vemhes állatok is biztonságosan ivartalaníthatók. A pontos időpont egyeztetése érdekében kérjük, keresse fel rendelőnket.

Hogy zajlik a beavatkozás?

Mind a kandúr, mind a nőstény cicák ivartalanítását általános anesztéziában végezzük. A cica az altatás miatt a műtétet megelőző 6-8 órában nem ehet, de vizet ihat.

A kandúrok esetében mindkét here eltávolításra kerül a herezacskókon ejtett apró vágáson keresztül. Mivel a bőrbe öltések behelyezése nem szükséges, varratszedésre sem kell jönni a cicával.

A nőstény cicák ivartalanítása a hasüregben lévő petefészkek eltávolítását jelenti. Ehhez a has középvonalában szükséges egy 3-5 cm hosszú vágást készíteni. A beavatkozás végén a hasfalat több rétegben varrjuk össze, a bőrben lévő varratok eltávolítása 8 nappal a műtét után esedékes.

Milyen komplikációkra számíthatok?

Általánosságban, az ivartalanítás során igen ritkán jelentkezik komplikáció. Azonban ez is, mint minden sebészeti beavatkozás, bizonyos kockázattal jár . Az altatás során jelentkező komplikációk megelőzése szempontjából fontos, hogy csak teljesen egészséges cicán végezzük el a műtétet. Ha cicáján a betegség bármi jelét észleli, kérjük jelezze ezt a műtét előtt. Emellett minden altatás előtt átvizsgáljuk a cicát, hogy semmilyen lényeges egészségi probléma ne kerülhesse el a figyelmünket.

Nagyon ritkán(!) a seb elfertőződhet, amit annak duzzanata, és a cica bágyadtsága, étvágytalansága jelez. Ez a komplikáció injekcióban adott antibiotikumokkal rendszerint  kezelhető.

Milyen mellékhatásokkal járhat az ivartalanítás?

A cicák nagy részén nem figyelhető meg semmi, az ivartalanítással összefüggésbe hozható nem kívánt változás. Esetenként az ivartalanított cicák kissé fokozott étvágya miatt elhízás következik be. Ha a testsúly növekedését veszi észre a cicán, célszerű táplálékadagját kissé visszafogni, illetve alacsonyabb energiatartalmú eleség etetésével próbálkozni. Számos kifejezetten ivartalanított cicák részére készült táp is kapható.

Az egészséges kutyák is rendszeresen vakaródznak. A következő esetekben kell arra gondolnia, hogy a vakaródzás hátterében valamilyen betegség vagy fertőzés áll:

• A kutya egy pontot vakar, rágcsál vagy nyalogat kitartóan a testén
• Szőrhullás, a bőr kipirulása, pörkök megjelenése az érintett bőrön
• Világos szőrű állatokon a szőr elszíneződése a lábvégeken, egyéb testrészeken (ugyanis a kutyák azt a viszkető testrészt, amit vakarni nem tudnak, kitartóan nyalogatják, és ez vezet a szőr elszíneződéséhez)
• A kutya pihenés közben is gyakran felriad, és hevesen elkezd vakaródzni, vagy rágcsálni önmagát.
• Erős korpázás is jelentkezik a vakaródzás mellett.

Mitől vakaródzik a kutyám?

A vakaródzás számos betegség tünete lehet. Rendszerint nem mondható ki az első vizsgálat után, hogy pontosan mi áll a vakaródzás hátterében. A bőrbetegségek az állatoknál sem tartoznak a könnyen diagnosztizálható és meggyógyítható problémák közé, így egyéb vizsgálatokra is szükség lehet ahhoz, hogy megtaláljuk a vakaródzást kiváltó okot. Mindazonáltal a leggyakrabban az alábbi betegségek kísérő tünete a bőr viszketése:

• Bűzmirigy gyulladás
• Bolhanyál allergia
• Egyéb allergiás megbetegedések (táplálékallergia, pollenallergia stb.)
• Egyéb külső élősködők (rühatkák, ragadozóatka fertőzés)

Mégis, hogyan diagnosztizálhatóak ezek a betegségek?

Az alapbetegség felderítésekor először a leggyakrabban előforduló problémákra kell fordítani a figyelmet, így a bűzmirigy vizsgálata, illetve a kutya bolhátlanítása az elsődleges feladat. Ezenkívül szükség lehet bőrkaparék illetve szőrminta vételére és ezek laboratóriumi vizsgálatára is. Az allergiás eredet tisztázása érdekében a visszatérő, viszketéssel járó bőrbetegségek esetén allergiavizsgálat elvégzése, illetve a táplálékallergia felderítésére speciális diéta etetése válhat indokolttá. Ezek mellett gyakran vérvétel is szükséges, hogy közelebb juthassunk a diagnózishoz.

Látható, hogy az esetek egy részében meglehetősen hosszadalmas a diagnózishoz vezető út, azonban elegendő türelemmel végül kideríthető a vakaródzás valódi oka. Arra is fel kell készülnünk azonban, hogy egyes kutyáknál az alapbetegség élethosszig tartó kezelést és odafigyelést igényel.

Minden esetben ilyen súlyos a probléma?

Nem, szerencsére az esetek döntő részében a vakaródzás csak átmeneti, leggyakrabban a bolhanyál allergia vagy bűzmirigy gyulladás okozza.

Egyes fajtáknál gyakoribbak a viszketéssel járó betegségek?

Bármely kutyában kialakulhat bőrviszketéssel járó allergiás betegség, azonban egyes fajták egyedei rendszerint érzékenyebb bőrűek a többinél. Gyakoriak az ilyen természetű problémák elsősorban a west highland white terrierek (westik), spánielek, uszkárok, retrieverek között

Megváltozhatnak idős korára a cicám igényei?

Igen, a fiatal és az idős cicák igényei némiképp eltérőek, lássuk, mi ennek az oka.

Az öregedés a cica minden szervrendszerének működésére többé-kevésbé hatással van:

• Cicájának mozgékonysága idősebb korára lecsökkenhet, az izmok tónusa is gyengül. Így előfordulhat, hogy a magasabb helyekre nem szívesen ugrik vagy mászik fel. Emellett cicákban is kialakulhat az ízületek fájdalmassága, idült gyulladása.

• Emellett fontos, hogy cicájának anyagcseréje is némiképpen lelassul, így kevesebb energiára van szüksége. Ha a cica étvágya a régi marad, a csökkent anyagcsere és a mozgás hiánya következtében a feleslegben felvett tápanyagok elhízáshoz vezethetnek.

• A szeszélyes étvágy is gyakori panasz az idős cicák esetén. Ez kialakulhat amiatt, hogy a cica szaglása, illetve ízérzékelése is romlik, és így nem találja eléggé ízletesnek a felkínált eleséget. Azonban az étvágytalanság számos betegség egyik első tünete is lehet, így ennek részletes kivizsgálása javasolt!

Bár ma még nem teljesen tisztázott milyen kiegészítő tápanyagokra van speciálisan szüksége az idős cicáknak, az alábbi irányelveket célszerű szem előtt tartani:

• A bélből a mikroelemek, vitaminok felszívódása csökkenhet, így javasolt valamilyen multivitaminos táplálék-kiegészítőt adagolni cicájának

• Nagyon sok cica szenved idős korában enyhe fokú idült vese és máj betegségektől. Ezen betegségek, kialakulásuk kezdeti szakaszában tüneteket még nem okoznak, felderítésük nehéz. Emiatt javasolható a csökkentett fehérjetartalmú, idős cicáknak készült tápok etetése, mivel ezzel az esetlegesen fennálló betegségek súlyosbodása lelassítható.

Az idős cicákat is évente szükséges beoltani?

Még viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az idős cicák immunrendszerének pontos működéséről, feltételezhető, hogy védekezőképességük némileg csökkenhet, így könnyebben kapnak el fertőző betegséget, és nehezebben gyógyíthatók meg, mint fiatalabb társaik. Emiatt az évenkénti oltások adása idős korban is javasolt, és az esetleges enyhébb betegségek azonnali kezelése indokolt.

A cicám nagyon nehezen viseli az állatorvosi beavatkozásokat, és nehezen lehet otthon is kezelni, gyógyszert adni neki. Érdemes folytatni a kezelést?

Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. Ilyen esetben nagyon fontos, hogy megbeszélje állatorvosával a felmerülő problémákat. Így eldöntheti, a kezeléstől várható eredmény nagyobb-e, mint az állatnak okozott kellemetlenségek. Fontos, hogy mindig a cica érdekeit tartsuk szem előtt, és a kezelésekkel a jó életminőség fenntartására törekedjünk. Ha úgy látja eljött az a pont, hogy ez már nem lehetséges, a kíméletes elaltatás lehetősége is felmerül, a cica szenvedésének megelőzésére. Ne feledje, hogy a döntést csak Ön hozhatja meg ebben a kérdésben.

Milyen betegségei lehetnek az idős cicáknak?

A leggyakrabban előforduló betegségek az alábbiak:

• Vesebetegségek: a vesefunkció romlását számos tényező kiválthatja, azonban a kialakuló tünetek eléggé egységesek, és gyakran nem jellegzetesek. Az étvágytalanság, testsúlyvesztés, fénytelen szőrzet, bágyadtság akár az idős kor számlájára is írható, azonban gyakran a veseelégtelenség tünete.

• Daganatos betegségek: gyakorlatilag bármely szerv daganatos megbetegedése előfordulhat cicákban is. A testfelületen kialakuló duzzanatok eredetének kivizsgálása minden esetben indokolt, ugyanis a kisméretű daganatok mielőbbi eltávolításával a probléma rendszerint megoldható. A belső szervek daganatos elváltozásainak felismerése és megoldása már nem ennyire egyszerű. A sebészi eltávolítás ebben az esetben is szóba jön, illetve már hazánkban sem elérhetetlen a kemoterápiás kezelés illetve a sugárkezelés sem.

• Fertőző betegségek: mint már írtuk, a cica immunrendszerének gyengülésével egyre fogékonyabb lesz a különféle fertőző betegségekre.

• Fogak betegségei: az idős cicák nagy része szenved a fogak megbetegedésétől is. Leggyakoribb probléma a fogkövesség, és az ennek következtében kialakuló fogíny és fogmeder gyulladás. A fogkövességnek akár nagyon súlyos következményei is lehetnek, azonban viszonylag könnyen megszüntethető, egy rövid bódításban végzett ultrahangos fogkő-eltávolítással.

Fontos, hogy míg fiatal cicákban rendszerint egyszerre csak egy betegség jelentkezik, idősebb korban gyakori, hogy egymás mellett több idült betegség is jelen van, és együtt alakítják ki a tüneteket. Emiatt rendszerint több kiegészítő vizsgálat is szükséges a cica állapotának felmérésére, és a megfelelő kezelés kiválasztására.

A cicákra vonatkoztatva is igaz, hogy az idős kor önmagában nem betegség. Mindemellett szükséges odafigyelni a figyelmeztető jelekre, hogy az időben megkezdett gyógykezeléssel minél tovább boldog életet biztosíthassunk számára.

Mivel tehetném szebbé az idős cicám életét?

• A cicák nem szeretik a hirtelen változásokat a környezetükben, így igyekezzen minden változtatást a lehető legfokozatosabban bevezetni.

• Ajánlott a kifejezetten idős cicák számára ajánlott tápok etetése.

• Javasolt az egészséges cicát is legalább félévente elvinni állatorvoshoz egy ellenőrző vizsgálatra. Az állatorvos a vizsgálat során tapasztaltak alapján javasolhat további, specifikus vizsgálatokat (vérvétel, ultrahang, röntgen)

Reméljük, hozzá tudtuk segíteni, hogy a legmegfelelőbben tudjon gondoskodni korosodó kedvencéről. Szívesen látjuk rendelőnkben cicájával együtt, ahol felmerülő kérdéseit is megválaszolhatjuk

Az allergia a szervezet túlérzékenysége bizonyos anyagokkal, úgynevezett allergénekkel szemben. A legtöbb allergén fehérje természetű anyag, ami lehet növényi vagy állati eredetű. Ha az állat szervezete több alkalommal kerül kapcsolatba egy bizonyos allergénnel, az immunrendszere fokozottan érzékennyé válhat (szenzibilizálódhat), és kialakul a jellegzetes allergiás reakció. Az allergének nem tekinthetők speciális tulajdonságú anyagoknak. Egyes kutyák allergiás reakcióval válaszolnak az adott anyagra, míg társaiknál semmilyen reakciót nem vált ki ugyan az az allergén. Az immunrendszer feladata a nem allergiás állatokban a fertőzések leküzdése, illetve a szervezet védelme a kórokozóktól. Az allergiás állatok immunrendszere az adott allergénnel szemben túl erős választ ad, és így reakciója már nem a szervezet érdekeit szolgálja, hanem sokkal inkább károssá válik.

Az allergiás reakciók során lezajló folyamatok meglehetősen összetettek, és különféle típusaik különböztethetők meg a reakcióban részt vevő sejtek és azok termékeinek alapján. A legtöbb esetben, a véráramban lévő Immunglobulin E (IgE) típusú antitestek felelősek a túlérzékenységi reakció kialakulásáért. Ezek az antitestek hozzákapcsolódnak a szervezetbe kerülő allergénhez, majd ez a komplex az úgynevezett hízósejtek felületéhez tapad. A hízósejtek a létrejött kapcsolat következtében különféle anyagokat bocsátanak a környező szövetekbe. Az egyik legfontosabb termékük a hisztamin , aminek felszabadulása helyi gyulladást okoz. E folyamat következtében alakulnak ki az allergia változatos tünetei.

Mik az allergia tünetei kutyában?

Kutyák esetében a bőr viszketése az allergia leggyakoribb következménye. A vakaródzás, a bőr harapdálása korlátozódhat egy-egy testrészre, de esetenként az egész testfelületen jelentkezik. A légutak is érintettek lehetnek, ebben az esetben köhögés, tüsszögés, szuszogás és esetenként vízszerű orrfolyás, könnyezés utal az allergiára. A harmadik, nem gyakori megjelenési forma a gyomor-bélrendszert érinti, ebben az esetben hányás, hasmenés jelentkezik az allergén hatására.

Milyen gyakori az allergia előfordulása?

Sajnos az allergia elég gyakori a kutyák között. Bármely fajtában , akár keverék kutyákban is jelentkezhet, tartásmódtól függetlenül.

Öröklődhet az allergia?

Igen, az allergia egyes típusai öröklődnek.

Mik a gyakori, allergiát okozó anyagok (allergének)?

Nagyon változatos eredetű anyagok válthatnak ki túlérzékenységi reakciót az azokra érzékeny kutyákban. A legtöbb ilyen anyag állati vagy növényi eredetű fehérje , de kis méretű kémiai vegyületek (úgynevezett haptén-ek) is viselkedhetnek allergénként. Néhány példa a leggyakoribb allergénekre: pollenek, penészgombák, poratkák, (akár emberi!) hámsejtek, rovarok fehérjéi (pl.: bolhanyál allergia), gyógyszerek, húsok (pl.: marhahús).

Milyen típusai vannak az allergiának?

A különféle túlérzékenységi reakciók csoportosítása több szempont szerint is lehetséges:

• A reakciót kiváltó allergén alapján (pl. bolhanyál allergia, penicillin allergia stb.)
• Az allergén szervezetbe jutásának módja alapján (inhalációs allergia=belélegzés, kontakt allergia=bőrön át, táplálék allergia=gyomor-bélrendszeren át)
• A reakció lezajlásának ideje alapján (1. anaphylaxia, shock- azonnali túlérzékenység,  2. késleltetett túlérzékenység)
• Az allergia megjelenési formája alapján (allergiás bőrgyulladás, “szénanátha”)
• Az öröklődő allergiák

Mi az a kontakt allergia?

Ez a típus az egyéb allergiás reakciókhoz képest ritkábban jelentkezik. Az allergén ebben az esetben közvetlenül érintkezik a kutya bőrével. Ennek következménye a bőr irritációja, és a vakaródzás az érintett testrészeken. Az allergiát okozó anyagok eltávolítása (ha sikerül az azonosításuk) a kutya környezetéből rendszerint megoldja a problémát. A leggyakoribb kontakt allergiát okozó anyagok:

• Bolhanyakörvek
• A fekvőhely anyaga (leggyakrabban a gyapjú!)
• Egyes felmosószerek
• Fém etetőtál, nyakörv.

Mi az a bolhaallergia?

A bolhaallergia a bolhacsípés következtében kialakuló túlérzékenységi reakció, ami a bőr viszketésében, kipirulásában mutatkozik meg. A bolhacsípés következményeként minden kutyában jelentkezik bőrviszketés, azonban az allergiás állatok esetében ez jóval súlyosabb mértékű. A viszketés következtében a kutya nyalja, vakarja az irritált területet, akár tenyérnyi vagy nagyobb foltokban is kirághatja a szőrt. A sérült bőrben ezután baktériumok telepednek meg, felületes gyulladást okozva, és így nedvedző , haragos vörös, pörkös, szőrhiányos foltok jelennek meg, elsősorban a gerinc vonalában vagy szimmetrikusan a gerincvonal két oldalán, az ágyéktájékon.

Mivel a bolhaallergiás kutyákban már egy bolhacsípés is kiválthatja a súlyos válaszreakciót, különös figyelmet kell fordítani a rendszeres bolha ellenes kezelésekre . Ha az elváltozások már megjelentek, az állatorvos a bolhairtás mellett gyulladáscsökkentők és esetenként baktérium ellenes gyógyszerek alkalmazásával segíti a mielőbbi gyógyulást.

Mi az az inhalációs allergia (atópia)?

A név félrevezető lehet, ugyanis az inhalációs allergia kutyák esetében rendszerint a különféle belélegzett allergének következtében alakul ki, de a tünetek általában nem a légutak megbetegedésében mutatkoznak. Az inhalációs allergia kifejezés kutyák esetében az atópia szinonimájaként használható. A leggyakoribb inhalációs allergének a következők:

• Virágporok (pollenek)-pl.: fák, gyomnövények, fűfélék
• Penészgomba spórák
• Házi poratka
• Leváló hámsejtek (korpa)

Ezen allergének egy része csak az év bizonyos időszakában van jelen a környezetben (pl. a pollenek), mások azonban folyamatosan allergizálják kedvencünket, állandó tüneteket okozva. Míg az allergiás emberek az allergének belélegzésekor szénanáthásak lesznek, a kutyákban jóval gyakrabban jelentkezik a bőrviszketése, úgynevezett allergiás bőrgyulladás . A bőrelváltozások bárhol megjelenhetnek, de elsősorban a lábvégeken, a hónaljban, a fej két oldalán kifejezett a vakaródzás.

A legtöbb atópiás kutyában a betegség egy és három éves kor között jelentkezik először. Az allergiát kiváltó anyag meghatározása nem könnyű feladat, ha az egyéb, nem inhalációs allergének szerepe kizárható (pl.: bolhanyál, gyapjútakaró stb.), allergiás bőrpróbával, vagy a vérminta speciális laboratóriumi vizsgálatával kideríthető melyik inhalációs allergén felelős a tünetek kiváltásáért.

A betegség kezelése nagymértékben függ a tünetek súlyosságától és jelentkezésük gyakoriságától. Alapvetően kétféle megközelítés lehetséges:

• Tüneti kezelés: ez a módszer elsősorban a gyulladásos anyagok felszabadulásának csökkentéséből, és az irritált bőr megnyugtatásából áll. A gyulladáscsökkentő szteroidok adagolása gyorsan javítja a tüneteket, azonban tartós adagolásuknak számos mellékhatása lehetséges. Ahhoz, hogy csökkenthessük a szükséges szteroid mennyiségét, egyéb, enyhébb szerekkel szükséges kiegészíteni a kezelést. Az antihisztaminok önállóan kutyák esetében nem kellően hatékonyak, azonban alkalmazásukkal a szteroid adag csökkenthető. Emellett jó hatású a telítetlen zsírsavakat tartalmazó speciális táplálékkiegészítők adagolása és a hypoallergén samponnal való rendszeres fürdetés is.
• Oki terápia: Az immunrendszer túlérzékenységének csökkentésére alkalmazott új eljárás a deszenzibilizáló kezelés. Ennek során először az allergiát kiváltó anyagokat kell pontosan meghatározni, majd ezekből az anyagokból különböző hígítású injekciós oldatokat kell készíteni. Ezt, állatorvosi laboratóriumokban végzik, a kutya kezelőorvosa által levett vérminta alapján. A laboratórium az allergénekből készült oldatokat eljuttatja az állatorvosnak, aki azokat megfelelő időközökben beadja a beteg kutyának, hasonlóan az védőoltásokhoz. Ezek az injekciók “újraprogramozzák” az immunrendszert, vagyis megszűnik a túlérzékenység. Az eljárásnak nincsenek mellékhatásai, azonban meglehetősen költséges, és sajnos 100%-os eredménye nem garantálható.

Mi az a táplálékallergia?

A táplálékallergia az eleség gyakorlatilag bármely fehérje vagy szénhidrát komponensére kialakulhat. Leggyakrabban a fehérjeforrás allergizálja a kutyákat, például a csirke, marha vagy pulykahús, vagy igen gyakran a tápokba kevert szójafehérje. A táplálékallergia bármely életkorban jelentkezhet, változatos tüneteket okozva. Ebben az esetben is a bőr viszketése a leggyakoribb jel, főleg a fülkagyló, pofatájék és a mellső lábak érintettek. Ritkábban légúti megbetegedés vagy hasmenés, hányás is jelentkezhet.

A táplálékallergia elkülönítése az egyéb okok következtében kialakuló túlérzékenységi reakcióktól, az eliminációs diétával lehetséges. Ennek során a kutya 8-12 héten át csak egyféle húsból és egyféle szénhidrát forrásból álló eleséget ehet. Ez házilag is elkészíthető, illetve kaphatók speciálisan erre a célra gyártott tápok is. Fontos, hogy a diéta során a kutya kizárólag a megszabott eleséget kapja, ugyanis csak így dönthető el, valóban a táplálék okozta a tüneteket.

A tüdőt a külvilággal összekötő légcső megfelelő átmérője kritikus fontosságú, mivel a cső átmérőjének csökkenése nagymértékben gátolja a levegő áramlását a tüdőbe, így légszomjhoz vezet. A légcső átmérőjének állandóságát vékony c-alakú porcgyűrűk biztosítják, ezek segítségével a légcső megfelelően merev falú, ugyanakkor rugalmas is. Ezek a porcgyűrűk nem veszik körbe teljesen a légcsövet, két végüket egy membrán fogja össze. Egyes kutyákban ez a membrán meglazul, belóg a cső üregébe, illetve, mivel nincs ami összetartsa őket, a porcgyűrűk ellapulnak. E változások következtében a levegő áramlása zavart szenved, és a jellegzetes tünetek emiatt alakulnak ki.

Gyakoribb ez a betegség bizonyos fajtákban?

Igen, elsősorban a kistermetű, társasági kutyafajták érintettek. Például a chihuahua, mopsz,  shitzu,  törpeuszkár,  yorkshire terrier, havanese,  bolognese fajták. Ennek ellenére a légcsőösszeesés bármilyen nagyságú és fajtájú kutyában megjelenhet.

Milyen korú kutyákat érint elsősorban a betegség?

A leggyakrabban középkorú vagy idősebb (4-14 éves) kutyákban jelentkezik, de nem ritkán előfordul jóval fiatalabb korban is.

Milyen tünetei vannak a betegségnek?

A leggyakoribb tünet a gyakori, száraz, kattogó köhögés. Súlyosbodik a köhögés éjjelenként, izgalom következtében, vagy ha a légcsövet nyomás éri (pl. ha a kutya erősen húz a pórázon). Ezeken kívül párás, meleg időben is gyakrabban jelentkeznek a tünetek.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

Az állatorvosi vizsgálat során felkelti a gyanút a betegségre, ha a kutya a légcső enyhe összenyomására is hirtelen elkezd köhögni vagy fulladni. A diagnózis megerősítéséhez röntgenvizsgálat vagy endoszkópos vizsgálat szükséges.

Milyen más betegség okozhat hasonló tüneteket?

A köhögéssel járó egyéb betegségek, például a különféle szívbetegségek, elkülönítése nagyon fontos. Ehhez esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatokra lehet szükség.

Gyógyítható ez a betegség?

Gyógyszeres kezeléssel a tünetek enyhíthetők, esetleg megszüntethetők. A súlyos fokú légcsőösszeesés kezelésére létezik műtéti megoldás is, melynek során különféle módszerekkel a légcső eredeti formájának visszaállítása a cél.

Hogyan segíthetek a kutyámon?

Elsődleges fontosságú a felírt gyógyszerek rendszeres adagolása , általában a kutya egész életén át. A légcsőösszeesés következtében a légcső ellenálló képessége lecsökken, a légúti fertőzéseket könnyebben elkapja a kutya, és azok lezajlása is súlyosabb, mint egészséges társainál. Ezért fontos, hogyha a tünetek hirtelen kifejezettebbé válnak, azonnal vigye el kutyáját állatorvosához, hogy az időben megkezdett kezeléssel elejét vegye a súlyos betegség kialakulásának.

Gyakori, hogy a légcsőösszeesésben szenvedő kutyák túlsúlyosak. Az optimális testsúlyra való lefogyasztás enyhíti a tünetek súlyosságát.

Nyakörv helyett tanácsos hámot használni a sétáltatáshoz.

Kerülje a stressz helyzeteket, a megerőltető sétákat, kirándulásokat, főként meleg, párás időben.

Tablettabeadás:

Ennek legegyszerűbb módja, ha a tablettát vagy kapszulát egy kis jutalomfalatba rejti. Olyan falatkát válasszon, amit a kutya egyben, rágás nélkül le tud nyelni. Sok kutya észreveszi, és kiköpi a tablettát tartalmazó falatkát, vagy csak a gyógyszert. Ebben az esetben próbáljon meg először néhány “üres” falatot adni neki, és csak utána a “preparáltat”.

Ha ez sem működik, vagy a kutya a betegség miatt étvágytalan, a következő módszerrel tudja beadni neki a gyógyszert:

Fogja a gyógyszert a mutató és hüvelykujja közé, és a másik kezével fogja át a kutya felső állkapcsát úgy, hogy ujjaival a pofa bőrét enyhén nyomja be a fogak közé. Ennek hatására a kutya kinyitja a száját, és nem fenyeget az a veszély sem, hogy véletlenül ráharap az ön kezére. Ha a kutya nem nyitná ki a száját, a tablettát tartó kezének gyűrűs és kisujjával húzza lefelé az alsó állkapcsot. Ezután enyhén emelje fel a kutya fejét, a tablettát egy határozott mozdulattal helyezze a nyelv gyökerére és zárja össze a kutya száját, majd a nyelés kiváltásához simítsa meg a torok tájékát vagy fújjon rá kicsit a kutya orrára. Sose felejtse el megdicsérni kutyáját a gyógyszerbeadás végén!

Fülcsepp:

A fülcsepp alkalmazásakor fontos odafigyelni, hogy a hallójárat alsó részébe is eljuttassa a gyógyszert. Egyik kezével rögzítse a fülkagylót a tövénél, míg másik kezével csepegtesse be a fülcseppet a hallójáratba. Ezután masszírozza meg a fül alatti porcos területet, hogy minél jobban eloszlassa a folyadékot a hallójáratban.

Szemkenőcs, szemcsepp:

Ehhez a művelethez valószínűleg egy segítőre lesz szüksége, aki a kutya fejét megtartja. A szemcseppet és a szemkenőcsöt is az alsó kötőhártyazsákba célszerű juttatni. Ennek módja, hogy a kutya fejét megemelve, az alsó szemhéjat a hüvelykujjal kissé lefelé kell húzni. Ekkor jól látható a rózsaszínű kötőhártya, és becsepegtethető a gyógyszer. Fontos, hogy a tubus végét ne érintse hozzá a szemhez!

Folyékony gyógyszerek beadása szájon át:

Ezt a legegyszerűbben egy fecskendő segítségével teheti meg. A kívánt mennyiséget szívja fel a fecskendőbe, majd azt finoman nyomja be a kutya szájába oldalról. Ügyeljen rá, hogy csak lassan adja be a gyógyszert, ugyanis ellenkező esetben a kutya nem nyeli le a teljes mennyiséget, hanem annak egy része kicsoroghat a szájából.