A KEK egyedileg sorszámozott és nyilvántartott oltási könyv. A KEK-ben levő védőoltás/ok/ csak akkor érvényes/ek/, ha szerepel benne a magánállatorvos aláírása és körbélyegzőjének lenyomata.

A 2009-es évben a kutyák legelső veszettség elleni védőoltást már kötelezően az új KEK-ben kell igazolni. Az elveszett eboltási könyvet,csak KEK-el lehet pótolni.
2010-től valamennyi kutya veszettség elleni védőoltása és féreghajtása csak a KEK-ben igazolható. 2010-től a veszettség elleni oltóanyag matricáját kiegészíti egy hologrammos matrica is.

Valóban többféle féreg is okozhat fertőzést a kutyámnak?

Igen, számos parazita faj gazdája lehet a kutya. A fertőzést okozó leggyakoribb féregfajokat a következőképpen csoportosíthatjuk:

Fonálférgek ( Nematodá k): orsóféreg ( Toxocara canis ), ostorféreg ( Trichuris vulpis ), kampósféreg ( Ancylostoma caninum )

Galandférgek ( Cestodá k): uborkamagképű galandféreg ( Dipylidium caninum ), egyéb galandféreg fajok ( Echinococcus, Taenia )

Okozhatnak ezek a férgek súlyos betegséget a kutyámnak?

A belső élősködők által okozott probléma súlyosságát több tényező befolyásolja. Így például a kutya kora, általános egészségi állapota, a fertőzöttség mértéke és a parazita faja is. Felnőtt állatokban csak ritkán találkozunk súlyos tünetekben megnyilvánuló fertőzöttséggel, és a megbetegedett állatok rendszerint más ok miatt legyengült immunrendszerrel rendelkeznek vagy súlyos tartási hibák állnak a háttérben.

A féregfertőzöttség elsősorban a kölyökkutyák esetében jelenthet súlyos problémát. Az orsóférgesség szinte minden kölyökkutyában előfordul. Közepesen súlyos esetben a fertőzöttség növekedésben való visszamaradást, a has puffadtságát, fájdalmasságát okozza, nagy mennyiségű féreg jelenléte a bélrendszerben azonban akár bélelzáródást, a kiskutya nagyfokú gyengeségét, sőt akár idegrendszeri tüneteket is okozhat.

Hogyan fertőződhet a kutyám a férgekkel?

A kutyák rendszerint szájon át veszik fel a paraziták fertőző alakját. A férgek fejlődési ciklusuk alapján két fő csoportba sorolhatók. A fonálférgek esetében a fejlődő parazitának nincs szüksége köztigazdára. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a bélben élő, ivarérett férgek petéket termelnek, amelyek a bélsárral ürülnek a környezetbe, ahol hosszú ideig életben maradnak, és a szaglászó, gödröt ásó kutyák könnyen felvehetik őket.

A galandférgek fejlődési ciklusa ennél összetettebb. A nőivarú, kifejlett férgek ebben az esetben is ugyanúgy termelik a petéket, és azok ugyanúgy kijutnak a külvilágra. Azonban ha a kutya veszi fel a petéket, bélcsatornájában nem fog kialakulni belőlük a kifejlett féreg. Ehhez előbb egy másik állatnak (a köztigazdának) kell felvennie a kutya által ürített petéket, hogy szervezetében kialakulhasson a parazita kutyák számára fertőzőképes alakja és a kutya rendszerint a köztigazda parazitákat tartalmazó húsának elfogyasztásával fertőződik.

A következőkben a legfontosabb féregfajokra vonatkozó lényeges információkat ismerheti meg részletesebben.

Az orsóférgek:

Fejlődésükhöz nincs szükség köztigazdára. A kölyökkutyák nagyon gyakori parazitái, ennek magyarázata a faj egy speciális képességében rejlik. Ha egy kutya akár életében egyszer is fertőződött orsóféreggel, élete végéig hordozza magában a fertőzöttséget. Ez úgy lehetséges, hogy a kutya által felvett petékből kialakuló lárvák átfúrják a bél falát, és a vérárammal a kutya különféle szöveteibe vándorolnak. Egy részük ezután visszatér a bélbe és kifejlett féreggé alakul, a lárvák másik része azonban a szövetekben marad, betokolódik, és nyugalmi állapotba kerül. A kutya életét ez semmiben sem befolyásolja, mivel a lárvák nem okoznak betegséget, és petéket sem termelnek, tehát más kutyákat vagy az embert nem fertőzhetik meg. Azonban a vemhesség során az anya kutyában végbemenő hormonális változások miatt a lárvák aktiválódnak , és a vérárammal a fejlődő magzatokba kerülnek, így a kiskutyák már fertőzötten születnek meg, és akár két hetes korukban ivarérett férgek alakulhatnak ki a bélrendszerükben. Emiatt fontos, hogy a kölyökkutyákat már két hetes korukban kezeljük féreghajtó szerrel, és a kezeléseket még néhány alkalommal, két hetes időközzel megismételjük . A bélben élő férgek ellen nagyon hatékonyak a különféle féreghajtó szerek, azonban a nyugvó lárvák elpusztítására nincs megfelelő módszer.

Fontos tudni, hogy az orsóférgek az emberre is veszélyt jelentenek, elsősorban a gyerekek vannak kitéve a fertőzésnek. Így a gyerekek mellett élő kutyák (főleg kölykök!) esetében különösen oda kell figyelni a rendszeres féreghajtásra.

A galandférgek:

Ezeknek a féregfajoknak köztigazdára van szükségük a fejlődésükhöz. Mivel a városi kutyák rendszerint nem kerülnek kapcsolatba fertőzött rágcsálókkal, juhokkal, vadállatokkal, e paraziták jelentősége is kisebb. Kivéve egy fajt, az uborkamag képű galandférget , ugyanis ennek köztigazdája a bolha . A kutya által ürített peték a végbéltájékra tapadnak, ahonnan a bolhák felveszik azokat. A kutya fertőződése a benne élősködő, a galandféreg lárváját hordozó bolhák szétrágásával következik be. Így ha kiderül, hogy kutyánknak galandféreg fertőzöttsége van, nem csak a féreghajtás, hanem a bolhairtás is részét kell hogy képezze kezelésének.

Az egyéb galandférgek elleni védekezés szempontjából lényeges, hogy kerüljük a nyers hús etetését. Ha kutyánk vadállatok nyers húsával érintkezhet (pl. vadászkutya, gyakori erdei séták) ajánlott rendszeres, háromhavonkénti féreghajtása, ugyanis a petéket ürítő kutya egy igen súlyos emberi fertőzés forrása lehet (echinococcosis).

Egyéb féregfajok:

A fonálférgek közül az ostorféreg és a kampósféreg élősködhet még kutyánk bélrendszerében. Az ostorférgesség a városi kutyák nagyon elterjedt parazitózisa, azonban szerencsére ritkán okoz súlyos megbetegedést. Mindkét faj ellen kellőképpen hatásosak a széles körben alkalmazott féreghajtó szerek.

Még egy féregfajt kell megemlítenünk, a Dirofilaria repens t . A féreg fertőzőképes lárváit a szúnyogok hordozzák, és csípésükkel juttatják be a kutyák szervezetébe. A kifejlett férgek a bőrben élősködnek, néhány centiméteres, nem fájdalmas tömör duzzanatot képezve. Magyarországi elterjedtségével kapcsolatban ma is zajlanak a felmérések, annyi elmondható, hogy elsősorban a vízparti településeken élő vagy ott nyaraló kutyák körében gyakoribb a fertőzöttség.

A bűzmirigyek a végbélnyílás két oldalán, szimmetrikusan helyeződő zsákszerű szervek . A zsákokat belülről speciális sejtek bélelik, ezek felelősek a jellegzetes szagú váladék termeléséért . A mirigyekből egy-egy kivezetőcső indul, nyílásuk a végbél végső szakaszának nyálkahártyájában található.

Mi a bűzmirigyek funkciója?

A mirigyek váladéka, a kutyák névjegykártyájaként , az adott egyed területének megjelölésére szolgál. Mind a szuka, mind a kan kutyák rendelkeznek bűzmiriggyel, melyek váladéka a bélsárürítés során ürül a külvilágra. Emiatt szaglásszák a kutyák előszeretettel egymás bélsarát.

Miért jelentős a bűzmirigy?

A bűzmirigy gyulladás a kutyák igen gyakori megbetegedése . A gyulladás rendszerint a kivezetőcsövek elzáródásával kezdődik. Emiatt a váladék felhalmozódik a mirigyek belsejében, és idővel konzisztenciája is egyre sűrűbb lesz. A pangó mirigytartalom ideális környezet a különféle mikroorganizmusok (elsősorban baktériumok) szaporodásához, ennek viszont tályogképződés lesz a következménye.

A folyamat eleinte kellemetlen érzést okoz a kutyának, majd a tályog növekedésével párhuzamosan egyre fokozódik az érintett terület érzékenysége, a végbéltájék bőre kipirul , gyulladttá válik. A képződő tályogok a bőr alatt fájdalmas csomókként tapinthatók ki. Ha a gyógykezelés nem kezdődik meg időben, a tályogok a külvilág felé feltörnek, és vörhenyes, gennyes tartalom ürül belőlük. Súlyosabb esetekben a gyulladás a végbéltájék szöveteiben gyorsan terjed, és azok súlyos roncsolódásához vezethet.

Mik a bűzmirigy gyulladás jelei?

Az első tünet rendszerint a mirigyek feszülése következtében kialakuló kellemetlen érzés miatti ” szánkázás” vagy “radírozás “. Ennek során a kutya ülő helyzetben, mellső lábainak segítségével húzza magát, vagyis a földhöz dörzsöli a végbéltájékot. Ezzel egy időben az érintett terület, illetve a faroktő gyakori nyalogatása, harapdálása is feltűnő lehet.

A bűzmirigyben pangó váladék emellett elindíthat egy általános, allergiás folyamatot is. Ennek tünete a gyakoribb vakaródzás , a törzs bőrének kipirulása, kisebesedése, de akár a fülgyulladás is. Ahogy a gyulladás súlyosbodik, a kifejezett fájdalom jelei mutatkoznak a kutyán: még a legszelídebb állat is odakap, ha a faroktő tájékát megérintjük.

Mit lehet tenni, ha a kutyámnak bűzmirigy gyulladása van?

A bűzmirigy megbetegedése fajtától, testmérettől függetlenül igen gyakori, így ha gyanítja, hogy kutyájának is ez a problémája, haladéktalanul keresse fel állatorvosát . Ha a gyógykezelést még a betegség kezdeti szakaszában végezzük, a gyógyulás rendszerint gyors és látványos, emellett kutyáját sok kellemetlenségtől, fájdalomtól kímélhetjük meg. Ha a gyulladás enyhe fokú, a bűzmirigyben pangó váladék eltávolítása és egy gyulladáscsökkentő injekció elegendő lehet a teljes gyógyuláshoz. Súlyosabb esetekben a baktériumok elpusztítására antibiotikum adása is szükséges injekcióban, tablettában, vagy esetenként közvetlenül a bűzmirigy üregébe. Ha a probléma igen súlyos vagy a kezelés ellenére gyakran kiújul, a mirigyek műtéti eltávolítása jelenthet végleges megoldást.

Gyakori a gyulladás kiújulása?

Ha kutyájának egyszer már volt problémája a bűzmirigyével, ez azt jelenti, hogy hajlamos erre a betegségre. Sajnos gyakori, hogy a probléma időszakos rendszerességgel visszatér . Így érdemes odafigyelni rá, és az első tünetek jelentkezésekor azonnal felkeresni állatorvosát. A bűzmirigy visszatérő megbetegedése miatt a kivezetőcső károsodhat, átmérője beszűkülhet, és így a képződő váladék természetes úton való távozása egyre nehezebbé válik. Ilyenkor a mirigy rendszeres kinyomása megelőzheti a gyulladás kialakulását, azonban a túl gyakori ürítéssel mintegy arra késztetjük a mirigy belsejét borító sejteket, hogy egyre több váladékot termeljenek. Így érthetően kerülni kell a túl gyakori beavatkozást is.

Ha a konzervatív kezeléssel nem oldható meg a probléma, szóba jön a műtét lehetősége. A mirigyek eltávolítása a kutya számára a későbbiekben nem okoz semmilyen negatív hatást. Váladékuk az állat territóriumának megjelölésére szolgált, ez azonban a háziasított, emberek között élő kutyák számára alárendelt jelentőségű.

Milyen veszélyekkel járhat a műtét?

Mint minden sebészeti beavatkozásnál, ebben az esetben is számolni kell bizonyos komplikációkkal. Az altatási kockázat nagymértékben függ a kutya általános állapotától, és a mai, modern altatószerek alkalmazásával nagymértékben csökkenthető.

A műtét után, a seb elhelyezkedése miatt, fokozottan kell ügyelni annak tisztántartására, bélsárral való szennyeződésének minimalizálására. Naponta többször ajánlott a sebnek és környékének lemosása higított fertőtlenítőszerrel, és néhány napos antibiotikum kúrára is szükség lehet.

A műtét következtében a bélsárürítés egy ideig fájdalommal járhat, egyes kutyáknál emiatt szorulás alakul ki. Ennek megelőzésére egy-két hétig kerülni kell kemény székletet eredményező eleségek etetését, és inkább a bélsár puhítására kell törekedni.

A cystitis a húgyhólyag gyulladásos megbetegedése. Azonban a kifejezés nem utal a gyulladást kiváltó okokra.

Cicákban az alsó húgyutak betegségeit összefoglalóan “macskák alsó húgyúti betegségének ” vagy FLUTD -nak (feline urinary tract disease) nevezik. Ennek oka, hogy húgyhólyag illetve a húgycső megbetegedésének elkülönítése rendszerint igen nehéz, illetve számos esetben mindkét szerv érintett.

Milyen jelei vannak a FLUTD-nak?

Az első tünetek a húgyhólyag és a húgycső gyulladásának és irritációjának következtében jelennek meg. Így ezek a következők lehetnek:

• Gyakoribb vizeletürítés
• Vizeletürítési nehézségek (a cica a megszokottnál hosszabb időt tölt az almon, nyugtalan és csak néhány csepp vizeletet ürít egy alkalommal)
• Véres , vagy kellemetlen szagú vizelet
• Teljes húgycső elzáródás, vizeletürítési képtelenség (a cica hosszasan erőlködik az almon, de nem képes vizeletet üríteni)

Fontos: a teljes húgycsőelzáródás következtében rövid időn belül életveszélyes állapotba kerülhet a cica, így ha ezt észleli, kérjük azonnal keresse fel állatorvosát!

Mi okozza a FLUTD-ot?

Számos ok következtében kialakulhat FLUTD, azonban néhány, súlyos húgyúti gyulladásban szenvedő cica esetén lehetetlen meghatározni az elsődleges kiváltó tényezőt. Ebben az esetben “idiopathicus”, vagy ismeretlen eredetű FLUTD-ról beszélünk. Azonban-ha lehetséges- a kiváltó okok felderítése igen fontos, hogy a cica a megfelelő kezelést kaphassa. A lehetséges kiváltó tényezők közül a következők a leggyakoribbak:

• Húgykövesség
• Bakteriális fertőzés
• A húgyutak daganatos megbetegedése
• A húgycsövet elzáró kristályokból, apró húgykövekből, gyulladásos anyagokból álló “homok”

Hogy történik a FLUTD diagnosztizálása?

Először az alsó húgyutak gyulladására utaló tünetek hívják fel a figyelmet, amelyek gyakran igen jellegzetesek erre a betegségre. Vizeletvizsgálattal a gyulladás, fertőzés jelenléte megerősíthető.

A kezdeti stádiumban lévő, komplikációmentes FLUTD antibiotikum kezelésre meggyógyulhat. Azonban ha nem mutatkozik javulás a tünetekben, vagy gyors visszaesés következik be, további vizsgálatok szükségesek a kiváltó ok pontos meghatározásához.

Milyen további vizsgálatokra lehet szükség?

Tartósan fennálló tünetek, illetve a betegség ismételt jelentkezése esetén az “idiopathicus” és a valódi kiváltó okokra visszavezethető FLUTD elkülönítése érdekében állatorvosa a következő vizsgálatok elvégzését javasolhatja:

• A vizeletminta laboratóriumi vizsgálata
• Baktériumtenyésztés a vizeletből
• Vérvizsgálat – bizonyos szisztémás betegségek, illetve a gyulladás jeleinek felderítésére
• Röntgenvizsgálat, ultrahangos vizsgálat – a húgyutak látható elváltozásainak diagnosztizálására

Hogyan kezelhető a FLUTD?

A megfelelő kezelés minden esetben a kiváltó okok természetétől függ. Néhány példa:

• Idiopathicus esetekben gyakran gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók hoznak javulást

Fontos: csak az állatorvosa által felírt gyógyszert alkalmazza, ugyanis az emberi gyógyszerek egy része mérgező a cicákra nézve!

• A bakteriális fertőzés következtében kialakuló betegségek a megfelelő antibiotikumok alkalmazásával gyógyíthatók
• Ha teljes húgycsőelzáródás alakul ki (ez szinte kizárólag kandúrokban jelentkezik), a beékelődött homok vagy kő azonnali eltávolítása szükséges. Ez rövid ideig tartó altatásban, a húgycső átmosásával lehetséges.
• Ha a húgyhólyagban homok halmozódott fel vagy kövek alakultak ki, ezek műtétileg eltávolíthatók, illetve esetenként speciális diétával feloldhatók.

Látható, hogy a FLUTD jelentkezésekor minden esetben a kiváltó ok természetétől függően kell kiválasztani a cicára szabott gyógykezelést. Azonban még a megfelelő terápia mellett is időnként visszatérhetnek a tünetek, további kezelést téve szükségessé.

Hogy lehet megelőzni a FLUTD jelentkezését?

Erre sajnos biztos recept nincs. Azonban a FLUTD gyakrabban jelentkezik elhízott, keveset mozgó, csekély mennyiségű vizet fogyasztó cicákban. Ezek a tényezők feltételezhetően befolyásolják a cica vizeletürítési gyakoriságát, így hatnak a FLUTD kialakulásának valószínűségére. A lakásban tartott cicák esetén a megfelelő testsúly fenntartása , sok más betegség mellett, a FLUTD kialakulásának megelőzésében is segíthet.

Emellett, ha kövek, vagy kristályok képződése okozza a húgyutak megbetegedését, speciális diétás tápok etetésével előzhetjük meg a súlyosabb tünetek kialakulását.

A betegség cicákban, más fajoktól eltérően, egy vírussal hozható összefüggésbe.

Mi az a macska leukémia vírus?

A macska leukémia vírus (FeLV) a cicák egyik leggyakoribb vírusfertőzése . Először, nevéhez illően, leukémiás macskákból izolálták. Azonban a leukémia mellett a fertőzöttség számos más tünetet is okozhat. Mint minden vírus, az FeLV is egy DNS-ből és egy fehérjeburokból álló egyszerű mikroorganizmus, és csak egy gazdasejt segítségével képes az életben maradásra és a szaporodásra. A macska leukémia vírus kizárólag a macskafélék családjába tartozó fajokat betegíti meg, más állatokra és az emberre ártalmatlan .

Milyen gyakori a macska leukémia előfordulása?

A fertőzöttség világszerte elterjedt . Általánosságban a macskák mintegy 1-2 %-a hordozza a vírust, bár ez a szám területenként jelentősen eltérhet, ugyanis a fertőzöttség mértékét nagyban befolyásolják a cicák tartási körülményei is: gyakrabban fordul elő a betegség nagyobb egyedszámú, egymással gyakran érintkező macskapopulációban, így például a városban élő kóbor állatok között.

Milyen betegséget okozhat a macska leukémia vírus?

A vírus elsősorban a cica immunrendszerének sejtjeiben és a vérsejtekben szaporodik. Ennek során a vírus saját DNS-e beépül a megtámadott sejt DNS-ébe. Ez a folyamat az érintett sejt halálát , vagy génállományának változását okozhatja. Ez a változás a sejt daganatos transzformációjához vezethet, és így rákos elváltozások alakulnak ki a szervezetben. Nem ritka, hogy ez a folyamat csak évekkel a fertőzés bekövetkezése után alakul ki.

A vírussal fertőzött sejtek számától és azok elhelyezkedésétől függően a daganatok különféle szervekben, szövetekben alakulhatnak ki. Leggyakrabban a fehérvérsejtek daganatos megbetegedése következik be, más néven lymphoma vagy lymphosarcoma alakul ki.

Mindazonáltal a daganatképződés csak az egyik megjelenési formája a betegségnek. Sok macskában az immunrendszer gyengülése a fertőzöttség első tünete. Ebben az esetben megfigyelhető, hogy a cica gyakrabban betegszik meg különféle fertőző betegségekben, mivel az immunrendszer nem képes megfelelően ellátni a feladatát: megvédeni a szervezetet a kórokozóktól.

A fertőzöttség gyakori velejárója az egyre súlyosbodó és végül életveszélyessé váló vérszegénység kialakulása is. Ezek mellett koraellés, súlyos bélgyulladás (hasmenés), idegrendszeri és szembetegségek is összefüggésbe hozhatók a leukémia vírussal.

A macska leukémia egy halálos betegség . Felmérések szerint, a fertőzöttség megállapítását követő 3-4 éven belül a vizsgált cicák 80-90%-a elpusztult.

Hogyan terjed a macska leukémia?

A fertőzés terjedésének leggyakoribb módja a cicák közti közvetlen érintkezés , mivel a vírus nagyon érzékeny, így a külvilágra kerülve csak néhány óráig marad életben. A fertőzött cica nagy mennyiségű vírust ürít a nyálával, vizeletével és székletével. Ennek ellenére a leukémia nem tartozik a kifejezetten ragályos fertőző betegségek közé, rendszerint a fertőzött cicával hosszabb ideig való együtt tartás szükséges a fogékony cica fertőződéséhez. A fertőzés átadásának legvalószínűbb módjai a következők:

• Fedeztetés
• Közös etető- itatótál
• Közös alom használata
• Egymás tisztogatása
• Macskák közti verekedés (harapás)

A fertőzés terjedésének egyik kiemelt fontosságú útja a magzati korban történő fertőződés is. Ha az anya hordozza a vírust, nagy valószínűséggel átadja azt a születő kiscicák mindegyikének is. Az is bekövetkezhet azonban, hogy a fertőzött cica meddő lesz vagy koraellés, vetélés következik be.

Mi történik, ha a cicám fertőződik a vírussal?

Nem minden fertőzött cicán alakulnak ki a betegség tünetei. A vírussal találkozó cicák hozzávetőleg 30%-ban a fertőződés következtében kialakuló immunválasz hatására a vírus eltűnik a szervezetből. A fennmaradó 70%-ban az immunrendszernek nem sikerül megszabadulnia a kórokozótól, a vírus végleg megtelepszik a szervezetben. Ebben az esetben sajnos számítani kell a későbbiekben a betegség kialakulására és arra, hogy a cica előbb-utóbb üríteni fogja a kórokozókat, fertőzési forrást jelentve a többi cicára nézve is.

Hogyan lehet megállapítani, hogy a cicám fertőzött-e a leukémia vírussal?

A fertőzöttség megállapítása viszonylag egyszerű: az állatorvos egy kevés vért vesz le a cicától, aminek laboratóriumi vizsgálatával a fertőzöttség felderíthető.

A fertőzöttség következtében kialakuló betegség megállapítása azonban már nem minden esetben egyszerű, számos megjelenési formája, illetve a gyakori másodlagos fertőzések fennállása miatt. Kétes esetben, ha állatorvosa úgy ítéli meg, mielőbb érdemes a vérvizsgálatot elvégezni.

Meggyógyítható-e a fertőzött vagy beteg cica?

Jelenleg sajnos nincs megfelelő oki terápia (olyan gyógykezelés, melynek segítségével a szervezetben lévő vírus elpusztítható) a leukémia vírus ellen. A legtöbb beteg cica elpusztul, vagy előbb-utóbb el kell altatni. Azonban sok esetben a beteg cicák tüneti gyógykezeléssel (a kialakuló másodlagos fertőzések, egyéb kapcsolódó betegségek gyógyítása céljából alkalmazott gyógykezeléssel) hosszú ideig jó egészségi állapotban tarthatók, és megfelelő odafigyeléssel szép kort érhetnek meg.

Hogyan előzhető meg a cica fertőződése a leukémia vírussal?

A macska leukémia vírus elleni védőoltás megjelenése előtt, a vírussal összefüggésbe hozható megbetegedések az egyik leggyakoribb halálokként szerepeltek a cicák között.

Ma már többféle oltóanyag is rendelkezésre áll a betegség megelőzése céljából. Használatuk minden olyan cica esetében javasolt, amely más macskákkal érintkezhet. Mint a legtöbb esetben, a leukémia elleni első oltást is három hét elteltével meg kell ismételni, majd évenkénti emlékeztető oltás javasolt, hogy a cica védettségét egész élete során fenntarthassuk.

Bár a vakcinázás nagyon hatékony módszere a betegség megelőzésének, egyik oltóanyag sem biztosít 100%-os védelmet. Így célszerű kerülni a találkozást ismeretlen illetve leukémia vírussal fertőzött macskákkal.

Ahol több cicát tartanak egy háztartásban (például tenyésztőknél), a fertőzöttség felderítése céljából ajánlott a felnőtt macskák rendszeres szűrővizsgálata . Így ha az összes cica mentes a fertőzéstől, az évenként adott védőoltással, az idegen cicákkal való érintkezés korlátozásával ez a kedvező állapot nagy valószínűséggel fenntartható.

Kandúrok

Kandúrok esetében az ivartalanítás számos előnnyel jár, főleg ha erre fiatal korban kerül sor (4-9 hónapos kor). A pubertás után, 8-9 hónapos korban a kandúr cicák számos, nem kívánatos viselkedésformát, “rossz szokást” vehetnek fel. Gyakran a lakáson belül is területük megjelölésére törekszenek, elsősorban vizeletspricceléssel , ami kellemetlen, nehezen eltávolítható szagot hagy maga után. Ha a kandúrnak lehetősége van rá, egyre távolabb csavarog el a háztól, hogy minél nagyobb területet alakíthasson ki magának. A kóborló cicákra komoly veszélyt jelent a városi autóforgalom, az elütött macskák jelentős része nem ivartalanított kandúr. Emellett a területért gyakran más macskákkal is meg kell küzdeniük, aminek gyakran nehezen gyógyuló sebek, tályogok a következményei. Számos gyógyíthatatlan fertőző betegség is karomolás, harapás útján terjed. Végül, de nem utolsó sorban a kandúr cicák ivartalanításával is csökkenthető a nem kívánt szaporulat, megelőzhető a kóbor állatok számának növekedése.

Fontos: minél később kerül sor a kandúr ivartalanítására, annál kevésbé valószínű, hogy a kialakult viselkedésformák nyomtalanul eltűnnek a műtét hatására.

Nőstény cicák

Az ivartalanítás célja nőstény cicák esetében elsősorban a nem kívánt szaporulat és az azzal járó problémák megelőzése. Emellett más előnyei is vannak a beavatkozásnak mind a gazdi, mind a cica szempontjából. Miután a cica eléri az ivarérettséget (kb. 8 hónaposan), az év nagy részében rendszeresen ivarzik: két-háromhetente, egy héten keresztül. Ez a párzás bekövetkeztéig folytatódik. Az ivarzás idején a legtöbb nőstény cica viselkedése gyökeresen megváltozik. Hangos nyávogással “hívja” a kandúrokat, és nyugtalanná válik, sokat hempereg, étvágya csökken. Az ivartalanítás után ezek a tünetek természetesen elmúlnak. Végül, az ivartalanítás csökkenti a méh daganatos és gyulladásos betegségeinek, illetve az emlődaganatok kialakulásának valószínűségét is.

Fontos: egészségügyi szempontból semmi sem indokolja, hogy a cica az ivartalanítás előtt legalább egyszer szüljön.

Mikor a legideálisabb elvégezni a műtétet?

Ajánlott még a felnőttkor előtt elvégeztetni a beavatkozást a cicán, 6-8 hónapos kora között. Természetesen a műtét ennél idősebb cicákon is elvégezhető, sőt, ha szükséges akár vemhes állatok is biztonságosan ivartalaníthatók. A pontos időpont egyeztetése érdekében kérjük, keresse fel rendelőnket.

Hogy zajlik a beavatkozás?

Mind a kandúr, mind a nőstény cicák ivartalanítását általános anesztéziában végezzük. A cica az altatás miatt a műtétet megelőző 12 órában nem ehet, és 3 órával előtte nem ihat.

A kandúrok esetében mindkét here eltávolításra kerül a herezacskókon ejtett apró vágáson keresztül. Mivel a bőrbe öltések behelyezése nem szükséges, varratszedésre sem kell jönni a cicával.

A nőstény cicák ivartalanítása a hasüregben lévő petefészkek eltávolítását jelenti. Ehhez a has középvonalában szükséges egy 4-5 cm hosszú vágást készíteni. A beavatkozás végén a hasfalat több rétegben varrjuk össze, a bőrben lévő varratok eltávolítása 10 nappal a műtét után esedékes.

Milyen komplikációkra számíthatok?

Általánosságban, az ivartalanítás során igen ritkán jelentkezik komplikáció. Azonban ez is, mint minden sebészeti beavatkozás, bizonyos kockázattal jár . Az altatás során jelentkező komplikációk megelőzése szempontjából fontos, hogy csak teljesen egészséges cicán végezzük el a műtétet. Ha cicáján a betegség bármi jelét észleli, kérjük jelezze ezt a műtét előtt állatorvosának. Emellett minden altatás előtt átvizsgáljuk a cicát, hogy semmilyen lényeges egészségi probléma ne kerülhesse el a figyelmünket.

Ritkán a seb elfertőződhet, amit annak duzzanata, és a cica bágyadtsága, étvágytalansága jelez. Ez a komplikáció injekcióban adott antibiotikumokkal rendszerint könnyen kezelhető.

Milyen mellékhatásokkal járhat az ivartalanítás?

A cicák nagy részén nem figyelhető meg semmi, az ivartalanítással összefüggésbe hozható nem kívánt változás. Esetenként az ivartalanított cicák kissé fokozott étvágya miatt elhízás következik be. Ha a testsúly növekedését veszi észre a cicán, célszerű táplálékadagját kissé visszafogni, illetve alacsonyabb energiatartalmú eleség etetésével próbálkozni.

A bőrgombásodásért felelős mikroszkopikus gombafajok a dermatophytonok közé tartoznak, és mind az embert, mind az állatokat megbetegíthetik. Számos gombafaj tartozik ebbe a csoportba, egyesek csak az ember, vagy csak bizonyos állatfajok fertőzését okozzák, de léteznek olyan dermatophytonok, amelyek az állatokról az emberre terjedhetnek.

Cicák esetében a Microsporum canis nevű gombafaj a bőrgombásodás leggyakoribb kórokozója, és sajnos ez a faj az ember és a kutyák számára is veszélyt jelent. Emellett esetenként egyéb gombák is szerepet játszhatnak a fertőzés kialakulásában.

Milyen jelei vannak a bőrgombásodásnak?

Bizonyos esetekben a fertőzés tünetmentes , vagy csak igen enyhe elváltozásokat okoz a cica bőrén. Ilyenkor gyakran csak a szőr tövénél látható korpázás utal a betegségre. A súlyosabb bőrelváltozások kialakulását feltételezhetően a bőr ellenálló képességének csökkenése illetve az immunrendszer károsodása is befolyásolja.

Tipikus esetben erősen korpázó, ovális vagy kör alakú, szőrhiányos, töredezett szőrszálakkal fedett foltok láthatók elsősorban a fej, mellkas, elülső lábak bőrén és a gerinc vonalában. A fertőzés rendszerint nem jár viszketéssel. Ritkán előfordul a karmok megbetegedése is. Ilyenkor a karom töredezett, deformálttá válhat és a karomtőben pikkelyes hámlás látható.

Hogyan állapítható meg, hogy a cicámnak bőrgombásodása van?

Az állatorvosi vizsgálat során talált jellegzetes bőrtünetek felkeltik a gyanút a fertőzésre. Egyes gombafajok érdekes tulajdonsága, hogy speciális lámpával megvilágítva zöldes színben fluoreszkálnak, és így szabad szemmel is láthatóvá válnak. Egyes esetekben ezt a próbát is használhatjuk a diagnózis felállításakor, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy nem minden gombafaj mutatja ezt a jelenséget, így a vizsgálat pontossága nem megfelelő a fertőzöttség igazolására.

Biztos eredményt ad azonban a bőrről vett kaparék illetve a szőrszálak laboratóriumi vizsgálata, ami a mikroszkópos vizsgálatot és a gombatenyésztést foglalja magában.

Hogyan gyógyítható a bőrgomba?

Elméletileg a fertőzés cicák esetében kezelés nélkül is meggyógyulhat , ez azonban körülbelül 3-5 hónapot vesz igénybe. Mivel a bőrgombásodás az együtt tartott állatok között gyorsan terjed, és a cicával érintkező emberre (főleg gyerekekre!) is veszélyt jelent , a tüneteket mutató állatok azonnali kezelése indokolt. A hosszú szőrű cicák szőrének lenyírása ajánlott a terápia megkezdése előtt.

A gyógykezelésre több lehetőség is van:

• Helyi kezelés: samponok, lemosó oldatok, kenőcsök alkalmazása az elváltozott bőrrészeken.
• Általános kezelés: szájon át adott, speciálisan macskák számára készült gombaellenes gyógyszerekkel.

A kétféle kezelést rendszerint kombinációban szükséges alkalmazni a mielőbbi gyógyulás érdekében. Még így is igen hosszú idő, legalább 6 hét szükséges a teljes gyógyuláshoz. Ha túl korán hagyjuk abba a gyógyszerek adagolását, nem ritka, hogy a cica visszaesik, és újból jelentkeznek a tünetek.

A beteg állatok kezelése mellett a tartási hely alapos megtisztítása , a pokrócok, fésűk, kefék fertőtlenítése is nagyon fontos része a betegség leküzdésének. A fertőzést a kihulló szőrszálak is közvetíthetik, így gyakori porszívózás és felmosás indokolt. Célszerű a cicát gyógyulásáig átmenetileg a lakás könnyen tisztítható részeiben tartani.

Meg fog gyógyulni a cicám?

Az esetek nagy részében, kitartó kezeléssel , néhány hét alatt elérhető a gyógyulás. Ne ijedjen meg, ha az első héten nem tapasztal javulást a tünetekben, rendszerint a kezelés második hetében már láthatók a gyógyulás jelei. Esetenként a lelkiismeretes kezelés ellenére sem mutatkozik jelentős javulás a tünetekben hosszú időn keresztül sem. Ilyenkor lehetséges, hogy más gyógyszereket szükséges alkalmazni, illetve indokolt lehet a cica további vizsgálata az esetleg fennálló, immunszupressziót okozó betegségek felderítése érdekében.

Az ember is elkaphatja a macskáktól a bőrgombát?

Sajnos ez a megbetegedés könnyen átterjedhet a cicával érintkező emberekre. A beteg állattal való érintkezést átmenetileg csökkentsük minimálisra, és ne engedjük, hogy a kanapén, ágyon pihenjen. Ha a családban bárkin jelentkeznek a fertőzés jelei (apró, éles szélű, pikkelyező foltok a bőrön), forduljunk mielőbb orvoshoz. Az emberi megbetegedés rendszerint eredményesen gyógyítható a megfelelő terápia alkalmazásával.

Az egészséges kutyák is rendszeresen vakaródznak. A következő esetekben kell arra gondolnia, hogy a vakaródzás hátterében valamilyen betegség vagy fertőzés áll:

• A kutya egy pontot vakar, rágcsál vagy nyalogat kitartóan a testén
• Szőrhullás, a bőr kipirulása, pörkök megjelenése az érintett bőrön
• Világos szőrű állatokon a szőr elszíneződése a lábvégeken, egyéb testrészeken (ugyanis a kutyák azt a viszkető testrészt, amit vakarni nem tudnak, kitartóan nyalogatják, és ez vezet a szőr elszíneződéséhez)
• A kutya pihenés közben is gyakran felriad, és hevesen elkezd vakaródzni, vagy rágcsálni önmagát.
• Erős korpázás is jelentkezik a vakaródzás mellett.

Mitől vakaródzik a kutyám?

A vakaródzás számos betegség tünete lehet. Rendszerint nem mondható ki az első vizsgálat után, hogy pontosan mi áll a vakaródzás hátterében. A bőrbetegségek az állatoknál sem tartoznak a könnyen diagnosztizálható és meggyógyítható problémák közé, így egyéb vizsgálatokra is szükség lehet ahhoz, hogy megtaláljuk a vakaródzást kiváltó okot. Mindazonáltal a leggyakrabban az alábbi betegségek kísérő tünete a bőr viszketése:

• Bűzmirigy gyulladás
• Bolhanyál allergia
• Egyéb allergiás megbetegedések (táplálékallergia, pollenallergia stb.)
• Egyéb külső élősködők (rühatkák, ragadozóatka fertőzés)

Mégis, hogyan diagnosztizálhatóak ezek a betegségek?

Az alapbetegség felderítésekor először a leggyakrabban előforduló problémákra kell fordítani a figyelmet, így a bűzmirigy vizsgálata, illetve a kutya bolhátlanítása az elsődleges feladat. Ezenkívül szükség lehet bőrkaparék illetve szőrminta vételére és ezek laboratóriumi vizsgálatára is. Az allergiás eredet tisztázása érdekében a visszatérő, viszketéssel járó bőrbetegségek esetén allergiavizsgálat elvégzése, illetve a táplálékallergia felderítésére speciális diéta etetése válhat indokolttá. Ezek mellett gyakran vérvétel is szükséges, hogy közelebb juthassunk a diagnózishoz.

Látható, hogy az esetek egy részében meglehetősen hosszadalmas a diagnózishoz vezető út, azonban elegendő türelemmel végül kideríthető a vakaródzás valódi oka. Arra is fel kell készülnünk azonban, hogy egyes kutyáknál az alapbetegség élethosszig tartó kezelést és odafigyelést igényel.

Minden esetben ilyen súlyos a probléma?

Nem, szerencsére az esetek döntő részében a vakaródzás csak átmeneti, leggyakrabban a bolhanyál allergia vagy bűzmirigy gyulladás okozza.

Egyes fajtáknál gyakoribbak a viszketéssel járó betegségek?

Bármely kutyában kialakulhat bőrviszketéssel járó allergiás betegség, azonban egyes fajták egyedei rendszerint érzékenyebb bőrűek a többinél. Gyakoriak az ilyen természetű problémák elsősorban a west highland white terrierek (westik), spánielek, uszkárok, retrieverek között

A vakcina vagy oltóanyag az adott betegség valamilyen módon gyengített kórokozóját tartalmazza. A beadásával a szervezetben immunitás alakul ki az alkalmazott kórokozó ellen. Először dr. Edward Jenner fedezte fel, hogyha tehénhimlőben beteg állatok hólyagjaiból készített anyagot emberek bőrébe dörzsölte be, ezek az emberek nem betegedtek meg az akkoriban egyik legsúlyosabb járványos betegségben, az emberi himlőben. Több mint száz évvel később Pasteur és munkatársai felfedezték, hogy számos betegség ellen alkalmazható ez a módszer. Ők a veszettség vírusának gyengített változatait injekciózták kutyákba, és így azok nem betegedtek meg a vírussal való fertőzés következtében.

Mi az az immunitás?

Az immunitás a szervezet összetett védekező reakciója a fertőző betegségek kivédésére. Az oltásokkal a szervezetnek a saját védekező rendszerét készítjük fel arra, hogy egy későbbi valódi fertőzésnél minél gyorsabban leküzdhesse a betegséget, célszerűen még a tünetek megjelenése előtt. Ez úgy lehetséges, hogy az oltással beadott gyengített kórokozó, bár nem képes a betegséget kialakítani, speciális folyamatokat indít meg a szervezetben. Ennek központi jelentőségű szereplői a fehérvérsejtek, ezek közül is a lymphocyták. A lymphocyták a kórokozóval való találkozáskor elkezdenek az adott kórokozóra specifikus ellenanyagot termelni. Az ellenanyagok a kórokozóhoz kapcsolódnak, és segítségükkel az immunrendszer egyéb sejtjei képesek lesznek a kórokozó gyors elpusztítására. A lymphocyták, ha már egyszer találkoztak egy kórokozóval, a következő találkozáskor emlékeznek rá, és gyorsan, nagy mennyiségű ellenanyagot termelnek, így a védekezőrendszer sokkal gyorsabban és hatékonyabban képes elpusztítani azt. Sajnos ez a memória rendszerint nem tart az állat élete végéig, így az ismétlő oltásokkal időről időre emlékeztetni szükséges az immunrendszert.

Az immunitás nem tekinthető tökéletes rendszernek. Ha például különösen nagy mennyiségű vagy magas megbetegítőképességű kórokozó kerül a szervezetbe, illetve, ha az állat súlyos stresszhelyzetbe kerül, esetleg egyéb betegségek vagy gyógyszerek gyengítik le az immunrendszerét, esetenként az oltásokkal kialakított védelem nem képes a fertőzés leküzdésére, és megjelenhetnek a betegség tünetei.

Milyen oltásokra lehet szüksége a kutyámnak?

A szükséges oltásokat két csoportra bonthatjuk, a kötelező és az ajánlott vakcinákra.

Kötelező oltások: Magyarországon rendelet írja elő a kutyák veszettség elleni oltását (és féreghajtását!). A rendelet szerint minden három hónapos kort elért kutyát be kell oltani, majd ezt az oltást fél éven belül meg kell ismételni. A felnőtt kutyák vakcinázását évente szükséges elvégezni.

Ajánlott oltások : Ezek az oltások a kutyák súlyos fertőző betegségeinek megelőzésére szolgálnak. Tartásmódjától, tartási helyétől függően különféle kórokozókkal találkozhat a kutya élete során. Az oltásokat ennek figyelembevételével ajánlja önnek állatorvosa. Egy városi kutya esetében az alábbi betegségek ellen ajánlott a védekezés: szopornyica, parvovírusos bélgyulladás, fertőző májgyulladás, leptospirozis, parainfluenza. Ezen fertőzések ellen kapják a kutyák az úgynevezett “kombinált oltást”. Azonban szükség lehet még Lyme-kór, kennel köhögés, coronavírusos bélgyulladás elleni vakcinára is, attól függően, hogy e kórokozók előfordulása mennyire valószínű a kutya környezetében.

Mi az a maternális immunitás?

Az újszülött állatok immunrendszere még nincs felkészülve a környezetben lévő kórokozók elleni védekezésre. Így a különféle fertőzések ellen védelemre van szükségük. Ezt a védelmet az anyaállattól kapják, részben születésük előtt, a méhlepényen keresztül, részben az anyatejjel a születés utáni napokban. Ebben az esetben a kiskutyák az anyakutya szervezetében termelődött ellenanyagokat készen kapják meg, mivel azok képesek átjutni a méhlepényen, illetve nagy koncentrációban találhatók meg az ellés után képződő anyatejben. Ez az immunitás azonban csak időleges, a kölykök életének első heteiben jelent csak megfelelő védelmet, és hozzávetőlegesen három hónapos korukra az anyától kapott ellenanyagok kiürülnek szervezetükből.

Miért nem elég egyszer beoltani a kölyökkutyákat?

Ennek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy az anyakutyától kapott ellenanyagok mennyiségét csak nagyon bonyolult laboratóriumi módszerrel lehetséges meghatározni, viszont ha szintjük az oltás idején még magas, a jelen lévő ellenanyagok a vakcinában lévő kórokozóval kapcsolódnak, és nem hagyják, hogy a kiskutya saját immunrendszerének sejtjei elvélgezhessék feladatukat, így nem alakulhat ki megfelelő immunitás sem. Így lehetséges, hogy csak a második oltás hatására alakul ki az elérni kívánt reakció. A második ok az, hogy a legtöbb esetben a kellően erős és hosszú ideig tartó immunitás kiváltása csak ismétlő oltásokkal lehetséges.

Miért kell évente megismételni az oltásokat?

Rendszeresen vakcinázott kutyákban az immunitás esetenként több mint egy évig is megfelelő szintű maradhat, azonban ezt több tényező is befolyásolhatja. Mivel az oltásra adott válasz erőssége kutyánként eltérhet, és az ellenanyagok aktuális mennyiségének meghatározása egyszerű módszerekkel nem lehetséges, a megfelelő védettség fenntartásának legésszerűbb módja az évenkénti ismétlő oltás.

Emellett hazánkban a kutyák évenkénti veszettségoltását rendelet is előírja, így ezt minden kutyának meg kell kapnia.

Mennyi idő kell a védettség kialakulásához az oltás után?

Általánosságban minimum 10-14 nap szükséges a megfelelő védettség kialakulásához. Kölyökkutyákban figyelembe kell venni emellett az anyától kapott ellenanyagok lehetséges jelenlétét is. Ebben az esetben gyakran csak a második vagy a harmadik oltás után alakul ki az immunitás. Emiatt nem tanácsos a kölyökkutyákat az oltási sor befejezése előtt kutyatársaságba vinni, illetve az utcán sétáltatni.

Mi történik, ha a kutyám beteg az oltás időpontjában?

Minden oltás előtt az állatorvos megvizsgálja a kutyát, nehogy ez bekövetkezhessen. Ha a kutya nem bizonyul teljesen egészségesnek, az oltást el kell halasztani a gyógyulás idejéig. Súlyos következményei rendszerint annak sincsenek, ha a kutya betegen kapja meg az oltást, azonban ilyenkor a várt védelem nem alakul ki. Emiatt fontos, hogy csak teljesen egészséges állat kapjon oltást.

Megbetegedhet az oltástól a kutyám?

Nem ritka, hogy az oltás után egy-két napig a kiskutyán enyhe bágyadtság, levertség figyelhető meg. Esetenként, érzékenyebb állatokban az oltás helyén egy kis csomó jelenhet meg a bőr alatt, ami egy-két héten belül elkezd kisebbedni, és magától eltűnik. Ha a csomó fájdalmas, esetleg egyre nagyobb lesz, kérjük keresse fel állatorvosát.

Kivételes esetben kialakulhat allergiás reakció is az oltás következtében. Erre az oltás utáni tíz-tizenöt percben, esetenként néhány órában, számíthatunk. Az allergiás reakció jelentkezésekor a kutyán lihegés, nyálzás, hányás, a pofa megduzzadása (vízilófej) figyelhető meg. Ha ilyen tüneteket tapasztal, kérjük azonnal hívja fel állatorvosát.

Biztos, hogy az oltások 100%-os védelmet adnak?

A különféle betegségek megelőzésének máig ismert legsikeresebb módja emberek és állatok esetében is a vakcinázás. Például míg régen igen gyakori volt a szopornyica előfordulása, mostanában a széleskörű oltásoknak köszönhetően csak igen ritkán találkozunk ezzel a betegséggel. Azonban sajnos a kialakuló immunitás nem minden betegség esetén tekinthető tökéletesnek. Az ilyenkor jelentkező tünetek rendszerint enyhébbek az oltott kutyák esetén, mint oltatlan társaiknál.

A nem megfelelő védettség kialakulásának több oka lehetséges. Ezek közül a gyakoribbak a következők:

A maternális immunitás: Amint már említettük, az újszülött kölyökkutya rendelkezik az anyjától kapott ellenanyagokkal, amelyek teljesen csak 3 hónapos korában ürülnek ki a szervezetéből. Ezek az ellenanyagok nagyon fontosak az élet első heteiben a betegségektől való védekezésben, azonban az oltások hatását csökkenthetik. Mennyiségük egyedenként változik, függ az anyakutya immunrendszerének állapotától (hogy mennyi ellenanyagot képes átadni a kölyköknek), a kölyök által felvett anyatej mennyiségétől és egyéb tényezőktől is. Így az első oltás optimális idejének meghatározása laboratóriumi vizsgálat nélkül szinte lehetetlen. Ez az oka annak, hogy a csak egy-két oltással rendelkező fiatal kölyökkutyákat nem tanácsos kitenni a fertőződés lehetőségének, tanácsos őket elkülönítve tartani más kutyáktól amíg meg nem kapták az összes oltásukat.

Egyedi különbségek: Minden kutya immunrendszere egy kicsit eltérő, egyesek kevésbé jól reagálnak az oltásokra, és a kívánatosnál gyengébb immunitás alakul ki az adott betegség ellen.

Gyengülő immunitás: Az immunrendszer memóriája idővel romlik, és a kialakított védettség szintje csökken. Ezért fontos a rendszeres ismétlő oltások beadása, ugyanis csak így tartható fenn a kutya megfelelő védettsége.

Immunszupresszió: Egyes betegségek vagy különféle gyógyszerek (pl. daganatellenes szerek) legyengíthetik az immunrendszert, és a rendszeresen oltott kutya is fogékonnyá válhat a fertőzésekre. Másrészről, az ilyen gyógyszerekkel kezelt kutyákban nem alakítható ki oltásokkal a védettség sem.

Új kórokozók megjelenése: Néhány kórokozónak több változata is ismert. Ha új változatok jelennek meg és terjednek el, nem biztos, hogy az oltással adott változat ellen kialakuló védettség az új típusú kórozó ellen is megfelelő védettséget ad. A vakcinagyártók azonban figyelemmel kísérik a kórokozók változásait, így ez a probléma csak ritkábban jelentkezik.

Látható, hogy számos buktatója lehet az oltásoknak, azonban megfelelő odafigyeléssel ezek nagy része megelőzhető, és állatorvosa segítségével

Megváltozhatnak idős korára a cicám igényei?

Igen, a fiatal és az idős cicák igényei némiképp eltérőek, lássuk, mi ennek az oka.

Az öregedés a cica minden szervrendszerének működésére többé-kevésbé hatással van:

• Cicájának mozgékonysága idősebb korára lecsökkenhet, az izmok tónusa is gyengül. Így előfordulhat, hogy a magasabb helyekre nem szívesen ugrik vagy mászik fel. Emellett cicákban is kialakulhat az ízületek fájdalmassága, idült gyulladása.

• Emellett fontos, hogy cicájának anyagcseréje is némiképpen lelassul, így kevesebb energiára van szüksége. Ha a cica étvágya a régi marad, a csökkent anyagcsere és a mozgás hiánya következtében a feleslegben felvett tápanyagok elhízáshoz vezethetnek.

• A szeszélyes étvágy is gyakori panasz az idős cicák esetén. Ez kialakulhat amiatt, hogy a cica szaglása, illetve ízérzékelése is romlik, és így nem találja eléggé ízletesnek a felkínált eleséget. Azonban az étvágytalanság számos betegség egyik első tünete is lehet, így ennek részletes kivizsgálása javasolt!

Bár ma még nem teljesen tisztázott milyen kiegészítő tápanyagokra van speciálisan szüksége az idős cicáknak, az alábbi irányelveket célszerű szem előtt tartani:

• A bélből a mikroelemek, vitaminok felszívódása csökkenhet, így javasolt valamilyen multivitaminos táplálék-kiegészítőt adagolni cicájának

• Nagyon sok cica szenved idős korában enyhe fokú idült vese és máj betegségektől. Ezen betegségek, kialakulásuk kezdeti szakaszában tüneteket még nem okoznak, felderítésük nehéz. Emiatt javasolható a csökkentett fehérjetartalmú, idős cicáknak készült tápok etetése, mivel ezzel az esetlegesen fennálló betegségek súlyosbodása lelassítható.

Az idős cicákat is évente szükséges beoltani?

Még viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az idős cicák immunrendszerének pontos működéséről, feltételezhető, hogy védekezőképességük némileg csökkenhet, így könnyebben kapnak el fertőző betegséget, és nehezebben gyógyíthatók meg, mint fiatalabb társaik. Emiatt az évenkénti oltások adása idős korban is javasolt, és az esetleges enyhébb betegségek azonnali kezelése indokolt.

A cicám nagyon nehezen viseli az állatorvosi beavatkozásokat, és nehezen lehet otthon is kezelni, gyógyszert adni neki. Érdemes folytatni a kezelést?

Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. Ilyen esetben nagyon fontos, hogy megbeszélje állatorvosával a felmerülő problémákat. Így eldöntheti, a kezeléstől várható eredmény nagyobb-e, mint az állatnak okozott kellemetlenségek. Fontos, hogy mindig a cica érdekeit tartsuk szem előtt, és a kezelésekkel a jó életminőség fenntartására törekedjünk. Ha úgy látja eljött az a pont, hogy ez már nem lehetséges, a kíméletes elaltatás lehetősége is felmerül, a cica szenvedésének megelőzésére. Ne feledje, hogy a döntést csak Ön hozhatja meg ebben a kérdésben.

Milyen betegségei lehetnek az idős cicáknak?

A leggyakrabban előforduló betegségek az alábbiak:

• Vesebetegségek: a vesefunkció romlását számos tényező kiválthatja, azonban a kialakuló tünetek eléggé egységesek, és gyakran nem jellegzetesek. Az étvágytalanság, testsúlyvesztés, fénytelen szőrzet, bágyadtság akár az idős kor számlájára is írható, azonban gyakran a veseelégtelenség tünete.

• Daganatos betegségek: gyakorlatilag bármely szerv daganatos megbetegedése előfordulhat cicákban is. A testfelületen kialakuló duzzanatok eredetének kivizsgálása minden esetben indokolt, ugyanis a kisméretű daganatok mielőbbi eltávolításával a probléma rendszerint megoldható. A belső szervek daganatos elváltozásainak felismerése és megoldása már nem ennyire egyszerű. A sebészi eltávolítás ebben az esetben is szóba jön, illetve már hazánkban sem elérhetetlen a kemoterápiás kezelés illetve a sugárkezelés sem.

• Fertőző betegségek: mint már írtuk, a cica immunrendszerének gyengülésével egyre fogékonyabb lesz a különféle fertőző betegségekre.

• Fogak betegségei: az idős cicák nagy része szenved a fogak megbetegedésétől is. Leggyakoribb probléma a fogkövesség, és az ennek következtében kialakuló fogíny és fogmeder gyulladás. A fogkövességnek akár nagyon súlyos következményei is lehetnek, azonban viszonylag könnyen megszüntethető, egy rövid bódításban végzett ultrahangos fogkő-eltávolítással.

Fontos, hogy míg fiatal cicákban rendszerint egyszerre csak egy betegség jelentkezik, idősebb korban gyakori, hogy egymás mellett több idült betegség is jelen van, és együtt alakítják ki a tüneteket. Emiatt rendszerint több kiegészítő vizsgálat is szükséges a cica állapotának felmérésére, és a megfelelő kezelés kiválasztására.

A cicákra vonatkoztatva is igaz, hogy az idős kor önmagában nem betegség. Mindemellett szükséges odafigyelni a figyelmeztető jelekre, hogy az időben megkezdett gyógykezeléssel minél tovább boldog életet biztosíthassunk számára.

Mivel tehetném szebbé az idős cicám életét?

• A cicák nem szeretik a hirtelen változásokat a környezetükben, így igyekezzen minden változtatást a lehető legfokozatosabban bevezetni.

• Ajánlott a kifejezetten idős cicák számára ajánlott tápok etetése.

• Javasolt az egészséges cicát is legalább félévente elvinni állatorvoshoz egy ellenőrző vizsgálatra. Az állatorvos a vizsgálat során tapasztaltak alapján javasolhat további, specifikus vizsgálatokat (vérvétel, ultrahang, röntgen)

Reméljük, hozzá tudtuk segíteni, hogy a legmegfelelőbben tudjon gondoskodni korosodó kedvencéről. Szívesen látjuk rendelőnkben cicájával együtt, ahol felmerülő kérdéseit is megválaszolhatjuk