• Kezdőlap
  • Videók
  • Szolgáltatások
  • Rendelési idő
  • Hasznos tanácsok
  • Idősödő kutyák szűrővizsgálata
  • Állatképek
  • Honlaptérkép
  • A kutyák legfontosabb belső élősködői



    Ebben a tájékoztatóban, a városban élő kutyák legfontosabb belső élősködőiről szeretnénk áttekintést adni.

    Valóban többféle féreg is okozhat fertőzést a kutyámnak?

    Igen, számos parazita faj gazdája lehet a kutya. A fertőzést okozó leggyakoribb féregfajokat a következőképpen csoportosíthatjuk:

    Fonálférgek : orsóféreg ( Toxocara canis ), ostorféreg ( Trichuris vulpis ), kampósféreg ( Ancylostoma caninum )

    Galandférgek: uborkamagképű galandféreg ( Dipylidium caninum ), egyéb galandféreg fajok ( Echinococcus, Taenia )

    Okozhatnak ezek a férgek súlyos betegséget a kutyámnak?

    A belső élősködők által okozott probléma súlyosságát több tényező befolyásolja. Így például a kutya kora, általános egészségi állapota, a fertőzöttség mértéke és a parazita faja is. Felnőtt állatokban csak ritkán találkozunk súlyos tünetekben megnyilvánuló fertőzöttséggel, és a megbetegedett állatok rendszerint más ok miatt legyengült immunrendszerrel rendelkeznek vagy súlyos tartási hibák állnak a háttérben.

    A féregfertőzöttség elsősorban a kölyökkutyák esetében jelenthet súlyos problémát. Az orsóférgesség szinte minden kölyökkutyában előfordul. Közepesen súlyos esetben a fertőzöttség növekedésben való visszamaradást, a has puffadtságát, fájdalmasságát okozza, nagy mennyiségű féreg jelenléte a bélrendszerben azonban akár bélelzáródást, a kiskutya nagyfokú gyengeségét, sőt akár idegrendszeri tüneteket is okozhat.

    Hogyan fertőződhet a kutyám a férgekkel?

    A kutyák rendszerint szájon át veszik fel a paraziták fertőző alakját. A férgek fejlődési ciklusuk alapján két fő csoportba sorolhatók. A fonálférgek esetében a fejlődő parazitának nincs szüksége köztigazdára. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a bélben élő, ivarérett férgek petéket termelnek, amelyek a bélsárral ürülnek a környezetbe, ahol hosszú ideig életben maradnak, és a szaglászó, gödröt ásó kutyák könnyen felvehetik őket.

    A galandférgek fejlődési ciklusa ennél összetettebb. A nőivarú, kifejlett férgek ebben az esetben is ugyanúgy termelik a petéket, és azok ugyanúgy kijutnak a külvilágra. Azonban ha a kutya veszi fel a petéket, bélcsatornájában nem fog kialakulni belőlük a kifejlett féreg. Ehhez előbb egy másik állatnak (a köztigazdának) kell felvennie a kutya által ürített petéket, hogy szervezetében kialakulhasson a parazita kutyák számára fertőzőképes alakja és a kutya rendszerint a köztigazda parazitákat tartalmazó húsának elfogyasztásával fertőződik.

    A következőkben a legfontosabb féregfajokra vonatkozó lényeges információkat ismerheti meg részletesebben.

    Az orsóférgek:

    Fejlődésükhöz nincs szükség köztigazdára. A kölyökkutyák nagyon gyakori parazitái, ennek magyarázata a faj egy speciális képességében rejlik. Ha egy kutya akár életében egyszer is fertőződött orsóféreggel, élete végéig hordozza magában a fertőzöttséget. Ez úgy lehetséges, hogy a kutya által felvett petékből kialakuló lárvák átfúrják a bél falát, és a vérárammal a kutya különféle szöveteibe vándorolnak. Egy részük ezután visszatér a bélbe és kifejlett féreggé alakul, a lárvák másik része azonban a szövetekben marad, betokolódik, és nyugalmi állapotba kerül. A kutya életét ez semmiben sem befolyásolja, mivel a lárvák nem okoznak betegséget, és petéket sem termelnek, tehát más kutyákat vagy az embert nem fertőzhetik meg. Azonban a vemhesség során az anya kutyában végbemenő hormonális változások miatt a lárvák aktiválódnak , és a vérárammal a fejlődő magzatokba kerülnek, így a kiskutyák már fertőzötten születnek meg, és akár két hetes korukban ivarérett férgek alakulhatnak ki a bélrendszerükben. Emiatt fontos, hogy a kölyökkutyákat már két hetes korukban kezeljük féreghajtó szerrel, és a kezeléseket még néhány alkalommal, két hetes időközzel megismételjük . A bélben élő férgek ellen nagyon hatékonyak a különféle féreghajtó szerek, azonban a nyugvó lárvák elpusztítására nincs megfelelő módszer.

    Fontos tudni, hogy az orsóférgek az emberre is veszélyt jelentenek, elsősorban a gyerekek vannak kitéve a fertőzésnek. Így a gyerekek mellett élő kutyák (főleg kölykök!) esetében különösen oda kell figyelni a rendszeres féreghajtásra.

    A galandférgek:

    Ezeknek a féregfajoknak köztigazdára van szükségük a fejlődésükhöz. Mivel a városi kutyák rendszerint nem kerülnek kapcsolatba fertőzött rágcsálókkal, juhokkal, vadállatokkal, e paraziták jelentősége is kisebb. Kivéve egy fajt, az uborkamag képű galandférget , ugyanis ennek köztigazdája a bolha . A kutya által ürített peték a végbéltájékra tapadnak, ahonnan a bolhák felveszik azokat. A kutya fertőződése a benne élősködő, a galandféreg lárváját hordozó bolhák szétrágásával következik be. Így ha kiderül, hogy kutyánknak galandféreg fertőzöttsége van, nem csak a féreghajtás, hanem a bolhairtás is részét kell hogy képezze kezelésének.

    Az egyéb galandférgek elleni védekezés szempontjából lényeges, hogy kerüljük a nyers hús etetését. Ha kutyánk vadállatok nyers húsával érintkezhet (pl. vadászkutya, gyakori erdei séták) ajánlott rendszeres, háromhavonkénti féreghajtása, ugyanis a petéket ürítő kutya egy igen súlyos emberi fertőzés forrása lehet (echinococcosis).

    Egyéb féregfajok:

    A fonálférgek közül az ostorféreg és a kampósféreg élősködhet még kutyánk bélrendszerében. Az ostorférgesség a városi kutyák nagyon elterjedt parazitózisa, azonban szerencsére ritkán okoz súlyos megbetegedést. Mindkét faj ellen kellőképpen hatásosak a széles körben alkalmazott féreghajtó szerek.

    Még egy féregfajt kell megemlítenünk, a Dirofilaria repens-t . A féreg fertőzőképes lárváit a szúnyogok hordozzák, és csípésükkel juttatják be a kutyák szervezetébe. A kifejlett férgek a bőrben élősködnek, néhány centiméteres, nem fájdalmas tömör duzzanatot képezve. Magyarországi elterjedtségével kapcsolatban ma is zajlanak a felmérések, annyi elmondható, hogy elsősorban a vízparti településeken élő vagy ott nyaraló kutyák körében gyakoribb a fertőzöttség.


    Témakör:
    Állatorvosi tanácsok

    Dátum: 2009 augusztus, 26

    Cimke: ,

    További cikkek: