A KEK egyedileg sorszámozott és nyilvántartott oltási könyv. A KEK-ben levő védőoltás/ok/ csak akkor érvényes/ek/, ha szerepel benne a magánállatorvos aláírása és körbélyegzőjének lenyomata.

A 2009-es évben a kutyák legelső veszettség elleni védőoltást már kötelezően az új KEK-ben kell igazolni. Az elveszett eboltási könyvet,csak KEK-el lehet pótolni.
2010-től valamennyi kutya veszettség elleni védőoltása és féreghajtása csak a KEK-ben igazolható. 2010-től a veszettség elleni oltóanyag matricáját kiegészíti egy hologrammos matrica is.

Valóban többféle féreg is okozhat fertőzést a kutyámnak?

Igen, számos parazita faj gazdája lehet a kutya. A fertőzést okozó leggyakoribb féregfajokat a következőképpen csoportosíthatjuk:

Fonálférgek : orsóféreg ( Toxocara canis ), ostorféreg ( Trichuris vulpis ), kampósféreg ( Ancylostoma caninum )

Galandférgek: uborkamagképű galandféreg ( Dipylidium caninum ), egyéb galandféreg fajok ( Echinococcus, Taenia )

Okozhatnak ezek a férgek súlyos betegséget a kutyámnak?

A belső élősködők által okozott probléma súlyosságát több tényező befolyásolja. Így például a kutya kora, általános egészségi állapota, a fertőzöttség mértéke és a parazita faja is. Felnőtt állatokban csak ritkán találkozunk súlyos tünetekben megnyilvánuló fertőzöttséggel, és a megbetegedett állatok rendszerint más ok miatt legyengült immunrendszerrel rendelkeznek vagy súlyos tartási hibák állnak a háttérben.

A féregfertőzöttség elsősorban a kölyökkutyák esetében jelenthet súlyos problémát. Az orsóférgesség szinte minden kölyökkutyában előfordul. Közepesen súlyos esetben a fertőzöttség növekedésben való visszamaradást, a has puffadtságát, fájdalmasságát okozza, nagy mennyiségű féreg jelenléte a bélrendszerben azonban akár bélelzáródást, a kiskutya nagyfokú gyengeségét, sőt akár idegrendszeri tüneteket is okozhat.

Hogyan fertőződhet a kutyám a férgekkel?

A kutyák rendszerint szájon át veszik fel a paraziták fertőző alakját. A férgek fejlődési ciklusuk alapján két fő csoportba sorolhatók. A fonálférgek esetében a fejlődő parazitának nincs szüksége köztigazdára. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a bélben élő, ivarérett férgek petéket termelnek, amelyek a bélsárral ürülnek a környezetbe, ahol hosszú ideig életben maradnak, és a szaglászó, gödröt ásó kutyák könnyen felvehetik őket.

A galandférgek fejlődési ciklusa ennél összetettebb. A nőivarú, kifejlett férgek ebben az esetben is ugyanúgy termelik a petéket, és azok ugyanúgy kijutnak a külvilágra. Azonban ha a kutya veszi fel a petéket, bélcsatornájában nem fog kialakulni belőlük a kifejlett féreg. Ehhez előbb egy másik állatnak (a köztigazdának) kell felvennie a kutya által ürített petéket, hogy szervezetében kialakulhasson a parazita kutyák számára fertőzőképes alakja és a kutya rendszerint a köztigazda parazitákat tartalmazó húsának elfogyasztásával fertőződik.

A következőkben a legfontosabb féregfajokra vonatkozó lényeges információkat ismerheti meg részletesebben.

Az orsóférgek:

Fejlődésükhöz nincs szükség köztigazdára. A kölyökkutyák nagyon gyakori parazitái, ennek magyarázata a faj egy speciális képességében rejlik. Ha egy kutya akár életében egyszer is fertőződött orsóféreggel, élete végéig hordozza magában a fertőzöttséget. Ez úgy lehetséges, hogy a kutya által felvett petékből kialakuló lárvák átfúrják a bél falát, és a vérárammal a kutya különféle szöveteibe vándorolnak. Egy részük ezután visszatér a bélbe és kifejlett féreggé alakul, a lárvák másik része azonban a szövetekben marad, betokolódik, és nyugalmi állapotba kerül. A kutya életét ez semmiben sem befolyásolja, mivel a lárvák nem okoznak betegséget, és petéket sem termelnek, tehát más kutyákat vagy az embert nem fertőzhetik meg. Azonban a vemhesség során az anya kutyában végbemenő hormonális változások miatt a lárvák aktiválódnak , és a vérárammal a fejlődő magzatokba kerülnek, így a kiskutyák már fertőzötten születnek meg, és akár két hetes korukban ivarérett férgek alakulhatnak ki a bélrendszerükben. Emiatt fontos, hogy a kölyökkutyákat már két hetes korukban kezeljük féreghajtó szerrel, és a kezeléseket még néhány alkalommal, két hetes időközzel megismételjük . A bélben élő férgek ellen nagyon hatékonyak a különféle féreghajtó szerek, azonban a nyugvó lárvák elpusztítására nincs megfelelő módszer.

Fontos tudni, hogy az orsóférgek az emberre is veszélyt jelentenek, elsősorban a gyerekek vannak kitéve a fertőzésnek. Így a gyerekek mellett élő kutyák (főleg kölykök!) esetében különösen oda kell figyelni a rendszeres féreghajtásra.

A galandférgek:

Ezeknek a féregfajoknak köztigazdára van szükségük a fejlődésükhöz. Mivel a városi kutyák rendszerint nem kerülnek kapcsolatba fertőzött rágcsálókkal, juhokkal, vadállatokkal, e paraziták jelentősége is kisebb. Kivéve egy fajt, az uborkamag képű galandférget , ugyanis ennek köztigazdája a bolha . A kutya által ürített peték a végbéltájékra tapadnak, ahonnan a bolhák felveszik azokat. A kutya fertőződése a benne élősködő, a galandféreg lárváját hordozó bolhák szétrágásával következik be. Így ha kiderül, hogy kutyánknak galandféreg fertőzöttsége van, nem csak a féreghajtás, hanem a bolhairtás is részét kell hogy képezze kezelésének.

Az egyéb galandférgek elleni védekezés szempontjából lényeges, hogy kerüljük a nyers hús etetését. Ha kutyánk vadállatok nyers húsával érintkezhet (pl. vadászkutya, gyakori erdei séták) ajánlott rendszeres, háromhavonkénti féreghajtása, ugyanis a petéket ürítő kutya egy igen súlyos emberi fertőzés forrása lehet (echinococcosis).

Egyéb féregfajok:

A fonálférgek közül az ostorféreg és a kampósféreg élősködhet még kutyánk bélrendszerében. Az ostorférgesség a városi kutyák nagyon elterjedt parazitózisa, azonban szerencsére ritkán okoz súlyos megbetegedést. Mindkét faj ellen kellőképpen hatásosak a széles körben alkalmazott féreghajtó szerek.

Még egy féregfajt kell megemlítenünk, a Dirofilaria repens-t . A féreg fertőzőképes lárváit a szúnyogok hordozzák, és csípésükkel juttatják be a kutyák szervezetébe. A kifejlett férgek a bőrben élősködnek, néhány centiméteres, nem fájdalmas tömör duzzanatot képezve. Magyarországi elterjedtségével kapcsolatban ma is zajlanak a felmérések, annyi elmondható, hogy elsősorban a vízparti településeken élő vagy ott nyaraló kutyák körében gyakoribb a fertőzöttség.

Az egészséges kutyák is rendszeresen vakaródznak. A következő esetekben kell arra gondolnia, hogy a vakaródzás hátterében valamilyen betegség vagy fertőzés áll:

• A kutya egy pontot vakar, rágcsál vagy nyalogat kitartóan a testén
• Szőrhullás, a bőr kipirulása, pörkök megjelenése az érintett bőrön
• Világos szőrű állatokon a szőr elszíneződése a lábvégeken, egyéb testrészeken (ugyanis a kutyák azt a viszkető testrészt, amit vakarni nem tudnak, kitartóan nyalogatják, és ez vezet a szőr elszíneződéséhez)
• A kutya pihenés közben is gyakran felriad, és hevesen elkezd vakaródzni, vagy rágcsálni önmagát.
• Erős korpázás is jelentkezik a vakaródzás mellett.

Mitől vakaródzik a kutyám?

A vakaródzás számos betegség tünete lehet. Rendszerint nem mondható ki az első vizsgálat után, hogy pontosan mi áll a vakaródzás hátterében. A bőrbetegségek az állatoknál sem tartoznak a könnyen diagnosztizálható és meggyógyítható problémák közé, így egyéb vizsgálatokra is szükség lehet ahhoz, hogy megtaláljuk a vakaródzást kiváltó okot. Mindazonáltal a leggyakrabban az alábbi betegségek kísérő tünete a bőr viszketése:

• Bűzmirigy gyulladás
• Bolhanyál allergia
• Egyéb allergiás megbetegedések (táplálékallergia, pollenallergia stb.)
• Egyéb külső élősködők (rühatkák, ragadozóatka fertőzés)

Mégis, hogyan diagnosztizálhatóak ezek a betegségek?

Az alapbetegség felderítésekor először a leggyakrabban előforduló problémákra kell fordítani a figyelmet, így a bűzmirigy vizsgálata, illetve a kutya bolhátlanítása az elsődleges feladat. Ezenkívül szükség lehet bőrkaparék illetve szőrminta vételére és ezek laboratóriumi vizsgálatára is. Az allergiás eredet tisztázása érdekében a visszatérő, viszketéssel járó bőrbetegségek esetén allergiavizsgálat elvégzése, illetve a táplálékallergia felderítésére speciális diéta etetése válhat indokolttá. Ezek mellett gyakran vérvétel is szükséges, hogy közelebb juthassunk a diagnózishoz.

Látható, hogy az esetek egy részében meglehetősen hosszadalmas a diagnózishoz vezető út, azonban elegendő türelemmel végül kideríthető a vakaródzás valódi oka. Arra is fel kell készülnünk azonban, hogy egyes kutyáknál az alapbetegség élethosszig tartó kezelést és odafigyelést igényel.

Minden esetben ilyen súlyos a probléma?

Nem, szerencsére az esetek döntő részében a vakaródzás csak átmeneti, leggyakrabban a bolhanyál allergia vagy bűzmirigy gyulladás okozza.

Egyes fajtáknál gyakoribbak a viszketéssel járó betegségek?

Bármely kutyában kialakulhat bőrviszketéssel járó allergiás betegség, azonban egyes fajták egyedei rendszerint érzékenyebb bőrűek a többinél. Gyakoriak az ilyen természetű problémák elsősorban a west highland white terrierek (westik), spánielek, uszkárok, retrieverek között

Az allergia a szervezet túlérzékenysége bizonyos anyagokkal, úgynevezett allergénekkel szemben. A legtöbb allergén fehérje természetű anyag, ami lehet növényi vagy állati eredetű. Ha az állat szervezete több alkalommal kerül kapcsolatba egy bizonyos allergénnel, az immunrendszere fokozottan érzékennyé válhat (szenzibilizálódhat), és kialakul a jellegzetes allergiás reakció. Az allergének nem tekinthetők speciális tulajdonságú anyagoknak. Egyes kutyák allergiás reakcióval válaszolnak az adott anyagra, míg társaiknál semmilyen reakciót nem vált ki ugyan az az allergén. Az immunrendszer feladata a nem allergiás állatokban a fertőzések leküzdése, illetve a szervezet védelme a kórokozóktól. Az allergiás állatok immunrendszere az adott allergénnel szemben túl erős választ ad, és így reakciója már nem a szervezet érdekeit szolgálja, hanem sokkal inkább károssá válik.

Az allergiás reakciók során lezajló folyamatok meglehetősen összetettek, és különféle típusaik különböztethetők meg a reakcióban részt vevő sejtek és azok termékeinek alapján. A legtöbb esetben, a véráramban lévő Immunglobulin E (IgE) típusú antitestek felelősek a túlérzékenységi reakció kialakulásáért. Ezek az antitestek hozzákapcsolódnak a szervezetbe kerülő allergénhez, majd ez a komplex az úgynevezett hízósejtek felületéhez tapad. A hízósejtek a létrejött kapcsolat következtében különféle anyagokat bocsátanak a környező szövetekbe. Az egyik legfontosabb termékük a hisztamin , aminek felszabadulása helyi gyulladást okoz. E folyamat következtében alakulnak ki az allergia változatos tünetei.

Mik az allergia tünetei kutyában?

Kutyák esetében a bőr viszketése az allergia leggyakoribb következménye. A vakaródzás, a bőr harapdálása korlátozódhat egy-egy testrészre, de esetenként az egész testfelületen jelentkezik. A légutak is érintettek lehetnek, ebben az esetben köhögés, tüsszögés, szuszogás és esetenként vízszerű orrfolyás, könnyezés utal az allergiára. A harmadik, nem gyakori megjelenési forma a gyomor-bélrendszert érinti, ebben az esetben hányás, hasmenés jelentkezik az allergén hatására.

Milyen gyakori az allergia előfordulása?

Sajnos az allergia elég gyakori a kutyák között. Bármely fajtában , akár keverék kutyákban is jelentkezhet, tartásmódtól függetlenül.

Öröklődhet az allergia?

Igen, az allergia egyes típusai öröklődnek.

Mik a gyakori, allergiát okozó anyagok (allergének)?

Nagyon változatos eredetű anyagok válthatnak ki túlérzékenységi reakciót az azokra érzékeny kutyákban. A legtöbb ilyen anyag állati vagy növényi eredetű fehérje , de kis méretű kémiai vegyületek (úgynevezett haptén-ek) is viselkedhetnek allergénként. Néhány példa a leggyakoribb allergénekre: pollenek, penészgombák, poratkák, (akár emberi!) hámsejtek, rovarok fehérjéi (pl.: bolhanyál allergia), gyógyszerek, húsok (pl.: marhahús).

Milyen típusai vannak az allergiának?

A különféle túlérzékenységi reakciók csoportosítása több szempont szerint is lehetséges:

• A reakciót kiváltó allergén alapján (pl. bolhanyál allergia, penicillin allergia stb.)
• Az allergén szervezetbe jutásának módja alapján (inhalációs allergia=belélegzés, kontakt allergia=bőrön át, táplálék allergia=gyomor-bélrendszeren át)
• A reakció lezajlásának ideje alapján (1. anaphylaxia, shock- azonnali túlérzékenység,  2. késleltetett túlérzékenység)
• Az allergia megjelenési formája alapján (allergiás bőrgyulladás, “szénanátha”)
• Az öröklődő allergiák

Mi az a kontakt allergia?

Ez a típus az egyéb allergiás reakciókhoz képest ritkábban jelentkezik. Az allergén ebben az esetben közvetlenül érintkezik a kutya bőrével. Ennek következménye a bőr irritációja, és a vakaródzás az érintett testrészeken. Az allergiát okozó anyagok eltávolítása (ha sikerül az azonosításuk) a kutya környezetéből rendszerint megoldja a problémát. A leggyakoribb kontakt allergiát okozó anyagok:

• Bolhanyakörvek
• A fekvőhely anyaga (leggyakrabban a gyapjú!)
• Egyes felmosószerek
• Fém etetőtál, nyakörv.

Mi az a bolhaallergia?

A bolhaallergia a bolhacsípés következtében kialakuló túlérzékenységi reakció, ami a bőr viszketésében, kipirulásában mutatkozik meg. A bolhacsípés következményeként minden kutyában jelentkezik bőrviszketés, azonban az allergiás állatok esetében ez jóval súlyosabb mértékű. A viszketés következtében a kutya nyalja, vakarja az irritált területet, akár tenyérnyi vagy nagyobb foltokban is kirághatja a szőrt. A sérült bőrben ezután baktériumok telepednek meg, felületes gyulladást okozva, és így nedvedző , haragos vörös, pörkös, szőrhiányos foltok jelennek meg, elsősorban a gerinc vonalában vagy szimmetrikusan a gerincvonal két oldalán, az ágyéktájékon.

Mivel a bolhaallergiás kutyákban már egy bolhacsípés is kiválthatja a súlyos válaszreakciót, különös figyelmet kell fordítani a rendszeres bolha ellenes kezelésekre . Ha az elváltozások már megjelentek, az állatorvos a bolhairtás mellett gyulladáscsökkentők és esetenként baktérium ellenes gyógyszerek alkalmazásával segíti a mielőbbi gyógyulást.

Mi az az inhalációs allergia (atópia)?

A név félrevezető lehet, ugyanis az inhalációs allergia kutyák esetében rendszerint a különféle belélegzett allergének következtében alakul ki, de a tünetek általában nem a légutak megbetegedésében mutatkoznak. Az inhalációs allergia kifejezés kutyák esetében az atópia szinonimájaként használható. A leggyakoribb inhalációs allergének a következők:

• Virágporok (pollenek)-pl.: fák, gyomnövények, fűfélék
• Penészgomba spórák
• Házi poratka
• Leváló hámsejtek (korpa)

Ezen allergének egy része csak az év bizonyos időszakában van jelen a környezetben (pl. a pollenek), mások azonban folyamatosan allergizálják kedvencünket, állandó tüneteket okozva. Míg az allergiás emberek az allergének belélegzésekor szénanáthásak lesznek, a kutyákban jóval gyakrabban jelentkezik a bőrviszketése, úgynevezett allergiás bőrgyulladás . A bőrelváltozások bárhol megjelenhetnek, de elsősorban a lábvégeken, a hónaljban, a fej két oldalán kifejezett a vakaródzás.

A legtöbb atópiás kutyában a betegség egy és három éves kor között jelentkezik először. Az allergiát kiváltó anyag meghatározása nem könnyű feladat, ha az egyéb, nem inhalációs allergének szerepe kizárható (pl.: bolhanyál, gyapjútakaró stb.), allergiás bőrpróbával, vagy a vérminta speciális laboratóriumi vizsgálatával kideríthető melyik inhalációs allergén felelős a tünetek kiváltásáért.

A betegség kezelése nagymértékben függ a tünetek súlyosságától és jelentkezésük gyakoriságától. Alapvetően kétféle megközelítés lehetséges:

• Tüneti kezelés: ez a módszer elsősorban a gyulladásos anyagok felszabadulásának csökkentéséből, és az irritált bőr megnyugtatásából áll. A gyulladáscsökkentő szteroidok adagolása gyorsan javítja a tüneteket, azonban tartós adagolásuknak számos mellékhatása lehetséges. Ahhoz, hogy csökkenthessük a szükséges szteroid mennyiségét, egyéb, enyhébb szerekkel szükséges kiegészíteni a kezelést. Az antihisztaminok önállóan kutyák esetében nem kellően hatékonyak, azonban alkalmazásukkal a szteroid adag csökkenthető. Emellett jó hatású a telítetlen zsírsavakat tartalmazó speciális táplálékkiegészítők adagolása és a hypoallergén samponnal való rendszeres fürdetés is.
• Oki terápia: Az immunrendszer túlérzékenységének csökkentésére alkalmazott új eljárás a deszenzibilizáló kezelés. Ennek során először az allergiát kiváltó anyagokat kell pontosan meghatározni, majd ezekből az anyagokból különböző hígítású injekciós oldatokat kell készíteni. Ezt, állatorvosi laboratóriumokban végzik, a kutya kezelőorvosa által levett vérminta alapján. A laboratórium az allergénekből készült oldatokat eljuttatja az állatorvosnak, aki azokat megfelelő időközökben beadja a beteg kutyának, hasonlóan az védőoltásokhoz. Ezek az injekciók “újraprogramozzák” az immunrendszert, vagyis megszűnik a túlérzékenység. Az eljárásnak nincsenek mellékhatásai, azonban meglehetősen költséges, és sajnos 100%-os eredménye nem garantálható.

Mi az a táplálékallergia?

A táplálékallergia az eleség gyakorlatilag bármely fehérje vagy szénhidrát komponensére kialakulhat. Leggyakrabban a fehérjeforrás allergizálja a kutyákat, például a csirke, marha vagy pulykahús, vagy igen gyakran a tápokba kevert szójafehérje. A táplálékallergia bármely életkorban jelentkezhet, változatos tüneteket okozva. Ebben az esetben is a bőr viszketése a leggyakoribb jel, főleg a fülkagyló, pofatájék és a mellső lábak érintettek. Ritkábban légúti megbetegedés vagy hasmenés, hányás is jelentkezhet.

A táplálékallergia elkülönítése az egyéb okok következtében kialakuló túlérzékenységi reakcióktól, az eliminációs diétával lehetséges. Ennek során a kutya 8-12 héten át csak egyféle húsból és egyféle szénhidrát forrásból álló eleséget ehet. Ez házilag is elkészíthető, illetve kaphatók speciálisan erre a célra gyártott tápok is. Fontos, hogy a diéta során a kutya kizárólag a megszabott eleséget kapja, ugyanis csak így dönthető el, valóban a táplálék okozta a tüneteket.

A tüdőt a külvilággal összekötő légcső megfelelő átmérője kritikus fontosságú, mivel a cső átmérőjének csökkenése nagymértékben gátolja a levegő áramlását a tüdőbe, így légszomjhoz vezet. A légcső átmérőjének állandóságát vékony c-alakú porcgyűrűk biztosítják, ezek segítségével a légcső megfelelően merev falú, ugyanakkor rugalmas is. Ezek a porcgyűrűk nem veszik körbe teljesen a légcsövet, két végüket egy membrán fogja össze. Egyes kutyákban ez a membrán meglazul, belóg a cső üregébe, illetve, mivel nincs ami összetartsa őket, a porcgyűrűk ellapulnak. E változások következtében a levegő áramlása zavart szenved, és a jellegzetes tünetek emiatt alakulnak ki.

Gyakoribb ez a betegség bizonyos fajtákban?

Igen, elsősorban a kistermetű, társasági kutyafajták érintettek. Például a chihuahua, mopsz,  shitzu,  törpeuszkár,  yorkshire terrier, havanese,  bolognese fajták. Ennek ellenére a légcsőösszeesés bármilyen nagyságú és fajtájú kutyában megjelenhet.

Milyen korú kutyákat érint elsősorban a betegség?

A leggyakrabban középkorú vagy idősebb (4-14 éves) kutyákban jelentkezik, de nem ritkán előfordul jóval fiatalabb korban is.

Milyen tünetei vannak a betegségnek?

A leggyakoribb tünet a gyakori, száraz, kattogó köhögés. Súlyosbodik a köhögés éjjelenként, izgalom következtében, vagy ha a légcsövet nyomás éri (pl. ha a kutya erősen húz a pórázon). Ezeken kívül párás, meleg időben is gyakrabban jelentkeznek a tünetek.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

Az állatorvosi vizsgálat során felkelti a gyanút a betegségre, ha a kutya a légcső enyhe összenyomására is hirtelen elkezd köhögni vagy fulladni. A diagnózis megerősítéséhez röntgenvizsgálat vagy endoszkópos vizsgálat szükséges.

Milyen más betegség okozhat hasonló tüneteket?

A köhögéssel járó egyéb betegségek, például a különféle szívbetegségek, elkülönítése nagyon fontos. Ehhez esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatokra lehet szükség.

Gyógyítható ez a betegség?

Gyógyszeres kezeléssel a tünetek enyhíthetők, esetleg megszüntethetők. A súlyos fokú légcsőösszeesés kezelésére létezik műtéti megoldás is, melynek során különféle módszerekkel a légcső eredeti formájának visszaállítása a cél.

Hogyan segíthetek a kutyámon?

Elsődleges fontosságú a felírt gyógyszerek rendszeres adagolása , általában a kutya egész életén át. A légcsőösszeesés következtében a légcső ellenálló képessége lecsökken, a légúti fertőzéseket könnyebben elkapja a kutya, és azok lezajlása is súlyosabb, mint egészséges társainál. Ezért fontos, hogyha a tünetek hirtelen kifejezettebbé válnak, azonnal vigye el kutyáját állatorvosához, hogy az időben megkezdett kezeléssel elejét vegye a súlyos betegség kialakulásának.

Gyakori, hogy a légcsőösszeesésben szenvedő kutyák túlsúlyosak. Az optimális testsúlyra való lefogyasztás enyhíti a tünetek súlyosságát.

Nyakörv helyett tanácsos hámot használni a sétáltatáshoz.

Kerülje a stressz helyzeteket, a megerőltető sétákat, kirándulásokat, főként meleg, párás időben.

Tablettabeadás:

Ennek legegyszerűbb módja, ha a tablettát vagy kapszulát egy kis jutalomfalatba rejti. Olyan falatkát válasszon, amit a kutya egyben, rágás nélkül le tud nyelni. Sok kutya észreveszi, és kiköpi a tablettát tartalmazó falatkát, vagy csak a gyógyszert. Ebben az esetben próbáljon meg először néhány “üres” falatot adni neki, és csak utána a “preparáltat”.

Ha ez sem működik, vagy a kutya a betegség miatt étvágytalan, a következő módszerrel tudja beadni neki a gyógyszert:

Fogja a gyógyszert a mutató és hüvelykujja közé, és a másik kezével fogja át a kutya felső állkapcsát úgy, hogy ujjaival a pofa bőrét enyhén nyomja be a fogak közé. Ennek hatására a kutya kinyitja a száját, és nem fenyeget az a veszély sem, hogy véletlenül ráharap az ön kezére. Ha a kutya nem nyitná ki a száját, a tablettát tartó kezének gyűrűs és kisujjával húzza lefelé az alsó állkapcsot. Ezután enyhén emelje fel a kutya fejét, a tablettát egy határozott mozdulattal helyezze a nyelv gyökerére és zárja össze a kutya száját, majd a nyelés kiváltásához simítsa meg a torok tájékát vagy fújjon rá kicsit a kutya orrára. Sose felejtse el megdicsérni kutyáját a gyógyszerbeadás végén!

Fülcsepp:

A fülcsepp alkalmazásakor fontos odafigyelni, hogy a hallójárat alsó részébe is eljuttassa a gyógyszert. Egyik kezével rögzítse a fülkagylót a tövénél, míg másik kezével csepegtesse be a fülcseppet a hallójáratba. Ezután masszírozza meg a fül alatti porcos területet, hogy minél jobban eloszlassa a folyadékot a hallójáratban.

Szemkenőcs, szemcsepp:

Ehhez a művelethez valószínűleg egy segítőre lesz szüksége, aki a kutya fejét megtartja. A szemcseppet és a szemkenőcsöt is az alsó kötőhártyazsákba célszerű juttatni. Ennek módja, hogy a kutya fejét megemelve, az alsó szemhéjat a hüvelykujjal kissé lefelé kell húzni. Ekkor jól látható a rózsaszínű kötőhártya, és becsepegtethető a gyógyszer. Fontos, hogy a tubus végét ne érintse hozzá a szemhez!

Folyékony gyógyszerek beadása szájon át:

Ezt a legegyszerűbben egy fecskendő segítségével teheti meg. A kívánt mennyiséget szívja fel a fecskendőbe, majd azt finoman nyomja be a kutya szájába oldalról. Ügyeljen rá, hogy csak lassan adja be a gyógyszert, ugyanis ellenkező esetben a kutya nem nyeli le a teljes mennyiséget, hanem annak egy része kicsoroghat a szájából.

A bolhák elleni védekezésnek két alapvető lépése van:

1. A bolhák kiirtása a kutyáról
2. A bolhák és fejlődési alakjaik kiirtása a kutya környezetéből.

A kutyák és macskák bolhásságát ugyanazon bolhafajok okozzák, így fontos, hogy az együtt tartott cicákat és kutyákat is egyszerre kezelje bolhaellenes szerrel. Ma már nagyon korszerű, egyszerűen használható készítmények vannak forgalomban, így az állatok hatékony kezelése nem okoz gondot. Ezeket a bolhaellenes szereket állatorvosa írhatja fel kedvenceinek, így minden esetben kérje ki tanácsát az alkalmazható készítményekkel kapcsolatban! Különösen fontos, hogy macskáján ne alkalmazza kutyája részére felírt gyógyszereket, ezek egy része ugyanis mérgező a cicákra nézve.

Az állatok környezetének bolha mentessé tétele igen fontos lépése a külső élősködők elpusztításának. Ennek oka, hogy a bolhák nem kizárólag a háziállatokon élnek. Az alábbiakban egy áttekintést szeretnénk adni a bolhák életciklusáról:

1. A nőstény bolhák a vérszívás után raknak tojásokat , melyek körülbelül 0,5 mm nagyságúak. Ezek a tojások a kutya szőrzetéből lehullanak a földre, ahol megfelelő körülményeket tralálva 14-28 nap alatt kifejlődik belőlük a lárva.
2. A lárvák nagysága körülbelül 2- 5 mm . A lárvák az állatok környezetében fejlődnek, jellemzően a sötét, nyirkos helyeken.
3. A lárvák egy idő után bebábozódnak, és a báb ból 5-10 nap alatt kikel a kifejlett bolha. A kikeléshez megfelelő inger szükséges, ami azt jelzi, hogy a gazdaállat a közelben van. Ez az inger lehet hő, szén-dioxid koncentráció növekedése vagy fizikai nyomás. Ez azért fontos, mivel, míg a bábok akár hónapokon át életben maradhatnak, a kifejlett bolha csak néhány napig élhet túl a gazdaállat jelenléte nélkül. Emellett a bábok ellenállóak a különféle bolhairtó készítményekkel szemben is.
4. A kifejlett bolhák , a lárvákkal ellentétben, keresik a fényes területeket, a talaj felszínén tartózkodnak, hogy minél könnyebben megtalálják a gazdaállatot. Átlagos körülmények között a felnőtt bolha három hétig él, és ezalatt naponta kb. 40 tojást rak. A bolha teljes életciklusa 14-28 nap alatt zajlik le, a környezeti körülményektől függően.

Azon kívül, hogy csípésük kellemetlen a kutyának, okozhatnak más bajt is a bolhák?

Az arra érzékeny kutyáknál a bolhák nyála allergiás reakciót vált ki, ami extrém viszketésben és vakaródzásban nyilvánul meg. A kutya néhány óra alatt véresre vakarhatja-rághatja magát, elsősorban a faroktő tájékán. Mivel az allergiás reakciót akár már egy bolha csípése is kiválthatja, az érzékeny kutyák esetén különösen fontos odafigyelni a bolha ellenes kezelések rendszerességére!

Mivel a bolhák vérszívó élősködők, a súlyos fokú bolhásság akár vérszegénységhez is vezethet. Erre elsősorban rossz körülmények között tartott, kistestű, fiatal kutyák esetén lehet számítani. Emellett a bolhák más fertőzéseket is közvetíthetnek, illetve ők a kutya uborkamagképű galandférgének ( Dipylidium caninum ) köztigazdái is. Ez az oka annak, hogyha kutyája bolhás, állatorvosa minden esetben ajánlja a bolhairtás mellett kedvence egyidejű féreghajtását is.

Milyen készítményekkel kezelhetem a kutyám?

Szinte minden esetben a könnyen és gyorsan használható spot-on készítmények alkalmazását ajánljuk. Ezek közös jellemzője, hogy egy kis mennyiségű folyadékot kell a kutya bőrére csepegtetni, ami a bőrön át felszívódik, majd a faggyúmirigyeken át kiválasztódva fejti ki bolhaellenes hatását. Nagy előnyük még, hogy akár több hónapos védettséget adnak az újrafertőződéssel szemben is.

Ha mégis samponnal, sprayvel szeretné kezelni kutyáját, az ajánlott készítményekről szívesen adunk felvilágosítást.

Hogyan akadályozzam meg a kutyám újrafertőződését?

A bolhásság kezelésére használt spot-on készítmények rendszeres alkalmazásával megelőzheti kedvence újrafertőződését is. Erre a célra egy jó minőségű bolhanyakörv is alkalmazható. Ha felkeresi rendelőnket, szívesen adunk önnek bővebb tájékoztatást az ajánlott készítményekről.

A védőgallér alkalmazására szinte minden kutya esetében szükség van a műtétek után. A kutyák természetes ösztöne, hogy nyalogatják a sebeiket. Ez egy elfertőződött, harapott seb esetén nagyon célszerű is volt, ugyanis a kutya így tisztogatta meg azt. Azonban a műtéti sebet steril körülmények között varrja össze az állatorvos, így a kutya a nyalogatással csak elnyújtja a gyógyulás idejét és akár be is fertőzheti a sebet a nyálában lévő baktériumokkal, illetve akár egy-egy varratot ki is rághat. Így érthető, hogy a seb védelme a mielőbbi gyógyulás érdekében elengedhetetlen.

Úgy tűnik, a kutyámat nagyon zavarja a védőgallér. Tehetek bármit is, hogy gyorsabban megszokja?

A legtöbb kutyának egy-két nap szükséges, hogy megszokja a védőgallért. Ne ijedjen meg, ha kutyája az első órákban nagyon nyugtalanul viselkedik, rövid időn belül szinte minden kutya belenyugszik a gallér viselésébe. Célszerű a kutyát egy olyan helységben elhelyezni, ahol nincsenek kis méretű, könnyen elmozduló tárgyak a földön.

Figyelembe kell venni, hogy a kutya a gallérban nem lát oldalra, így könnyen nekimegy tárgyaknak, illetve nem fér el azokon a helyeken, ahol eddig gond nélkül átjutott. Ha sétáltatás közben is a kutyán hagyja a gallért, mindenképpen sétáltassa pórázon kedvencét.

Meddig kell a gallért viselnie a kutyának?

Célszerű a seb teljes gyógyulásáig a kutyán hagyni a gallért. Ez azt jelenti, hogy a varratszedés után egy-két nappal lehet végleg levenni.

Átmenetileg le lehet venni a gallért, ha odafigyelek, hogy ne nyalogassa a sebet?

Természetesen, erre az időre le lehet venni a gallért. Azonban sok kutya első dolga, ha megszabadult a gallértól, hogy elkezdi nyalogatni a sebet. Ebben az esetben sajnos vissza kell rá tenni, ugyanis akár percek alatt kirághatja a varratokat kedvence és ezzel komoly sérülést okozhat magának.

Hogy tud enni és inni a gallérban a kutya?

Ha a gallér megfelelő méretű, vagyis nem nyúlik túl túlságosan a kutya orrán, kedvence gyorsan megtanulja, hogyan tud enni és inni. Ha úgy tűnik, mégsem tud enni a gallér miatt, próbálja meg lapos tányéron kínálni neki az eleséget. Ha ez sem működik, az etetés idejére vegye le kedvencéről a gallért.

A kutyák egy kis része nem tolerálja a gallér viselését. Ebben az esetben a seb védelmét más módon szükséges biztosítani.

A nem tenyésztésre szánt, kedvencként tartott kutyák ivartalanítása ma már Magyarországon is részét képezi a felelős kutyatartásnak . Mind állatorvosi, mind állatvédelmi szempontból számos megalapozott érv hozható fel a beavatkozás mellett. Hogy tisztán láthasson ebben a kérdésben, a következőkben megpróbálunk átfogó tájékoztatást nyújtani magáról a beavatkozásról, illetve annak következményeiről.

Milyen előnyökkel jár a kan kutyák ivartalanítása?

• Az ivartalanítással nagyban csökkenthető az idős kan kutyákban viszonylag gyakran kialakuló prosztata daganatok és prosztata megnagyobbodás kialakulásának esélye.
• Csökken a nemi hormon termeléssel összefüggő kórképek, például a végbéldaganatok kialakulásának valószínűsége.
• A heredaganat kialakulása megelőzhető.
• Megszűnik a szukák tüzelésével összefüggő kóborlás és az ebből adódó veszélyhelyzetek, kellemetlenségek.
• Csökken a kanokkal szembeni agresszió, illetve az ivartalanított kan kutyát rendszerint más kanok sem támadják meg, mivel nem érzik az ivari szagot, így nem tekintik riválisnak.

És milyen hátrányai lehetnek a beavatkozásnak?

A legtöbb feltételezett hátrány rendszerint nem hozható összefüggésbe az ivartalanítással. Leggyakrabban az elhízást, a lustaságot, az állat egyéniségének, játékosságának elvesztését említik, mint a műtét negatív következményeit. Ezek közül is az elhízás kerül leggyakrabban szóba. Az elhízás a túlzott tápanyagfelvétel következménye . Így az eleség mennyiségének csökkentésével, vagy összetételének megváltoztatásával előzhető meg, mind az ivartalanított, mind a nem ivartalanított kutyák esetén.

Az ivartalanítás a kutya személyiségét, elevenségét, intelligenciáját nem változtatja meg.

Mikor célszerű elvégeztetni a beavatkozást?

A fiatalkori ivartalanításnak a kutatások eredményei szerint nincs negatív hatása a kutya fejlődésére. Így célszerű a műtétet 6-8 hónapos korban elvégeztetni, hogy az ivaréréssel összefüggésbe hozható viselkedésváltozások (kanok iránti agresszió, kóborlás) ne váljanak rossz szokássá.

Milyen kockázatai lehetnek az operációnak?

Az ivartalanítás csak teljes altatásban végezhető el. Az ebből adódó kockázat nagy mértékben csökkenthető a modern altatószerek alkalmazásával, illetve a műtét során a kutya gépi monitorozásával. Rendelőnkben minden műtét alatt egy speciális állatorvosi őrző segítségével követjük nyomon páciensünk fő életfunkcióit, légzésszámát, pulzusszámát, testhőmérsékletét, vérének oxigéntelítettségét, illetve szívének működését egy EKG görbe mutatja.

Hogyan zajlik ez a beavatkozás?

Ha rászánja magát az operációra, kérjük telefonáljon nekünk, hogy megbeszélhessük a műtét időpontját. Az altatás előtt 12 órával már ne kapjon a kutya enni, és 6 órával előtte már inni sem. Amikor megérkeznek rendelőnkbe, a kutyát megvizsgáljuk, hogy teljesen egészséges-e. Ha minden rendben van, megkapja az altató injekciót. Általában 5-10 perc alatt alszanak el ennek hatására a kutyák.

Minden műtétnél vénakatétert helyezünk be a kutya egyik első lábába. Ez egy néhány centiméteres hajlékony cső, amit egy tűszúrással juttatunk be a vénába. Ez azért fontos, hogy a műtét alatt szükség esetén gyógyszereket illetve infúziót adhassunk.

A műtét során a kutya herezacskóját és a heréket eltávolítjuk, majd a vágást két rétegben összevarrjuk. A bőrben lévő varratokat nyolc nap elteltével el kell távolítani, a belső varrat önmagától felszívódik.

Mire kell számítanom a műtét után?

Amire a kutya teljes ébredéséig oda kell figyelnie :

• Száraz, meleg helyen legyen.
• Fontos, hogy a padlón helyezze el, nehogy leessen a fotelből, ágyról ébredezés közben.
• Ne legyen előtte víz vagy eleség a félrenyelés kockázata miatt.

Amire a kutya tejes ébredéséig számíthat:

• Nyüszögés
• Remegés, nyálzás
• Enyhe hányás, öklendezés
• Támolygás, elesés

Ezek a tünetek mind az altatószer hatására alakulnak ki, a nyüszögés inkább az ijedtség jele, semmint a fájdalomé.

Amire a varratszedésig oda kell figyelnie:

• A seb lehetőség szerint ne szennyeződjön. Naponta egyszer-kétszer tanácsos higított Betadine oldattal lemosni a sebet és környékét.
• Nagyon fontos, hogy a kutya ne nyalogassa a sebet. Ennek elkerülésére gyakran szükséges védőgallért tenni a kutyára. Ne ijedjen meg, ha a gallér kezdetben zavarja a kutyát, szinte mindegyikük egy-két napon belül megszokja.

Amire a varratszedésig számíthat:

• A műtétet követő napon még bágyadtság, étvágytalanság előfordulhat. Amennyiben ez nem múlik el, kérjük telefonáljon, hogy megbeszélhessük a további teendőket.
• A műtéttel egyidőben egy 24 órás hatású fájdalomcsillapítót adunk a kutyának. Szükséges lehet még két-három napig folytatni a fájdalomcsillapítók adagolását.

Reméljük választ tudtunk adni kérdéseire az ivartalanítással kapcsolatban. Ha kétségei vannak, kérjük keresse fel rendelőnket, ahol szívesen nyújtunk további tájékoztatást.

A különféle fogproblémák előfordulása nagyon gyakori a kutyák és macskák között. Idősebb kedvenceink több mint fele szenved enyhébb-súlyosabb fogászati betegségben. Ennek ellenére kifejezett tüneteket csak elvétve tapasztalunk, így a gazdik és az állatorvos feladata ezeknek a gyakran igen nagy fájdalommal és kellemetlen érzéssel járó betegségeknek a felderítése.

Az állatok fogproblémái hasonlítanak az emberekéhez?

Nem. Míg emberekben a leggyakoribb probléma a fogszuvasodás, ez az állatok között igen ritkán fordul elő. Náluk inkább a fogkövesség és ennek következtében a fogíny és a fogágy megbetegedése a gyakori.

Hogyan alakulnak ki ezek a betegségek?

A betegség rendszerint a fogkő képződésével veszi kezdetét. A fogak tövénél felhalmozódó fogkőnek több káros hatása is van. Egyrészt a fogíny sorvadását okozza, majd a benne megtelepedő baktériumok rövidesen kialakítják a fogínygyulladást is. Ha nem kezeljük időben a problémát, a gyulladás továbbterjed a fogíny alatt a fogat tartó csontokra és a foggyökérre is. Ezen folyamatok következtében a fog meglazul , és végül kiesik.

Mi az a fogkő, és milyen problémákat okozhat?

Minden háziállatunk szájüregében baktériumok milliói élnek. Ezek egy része a fog felületét borítja be, láthatatlan filmréteget, lepedéket alkotva rajta. Egészséges állatoknál a rágcsálás során a lepedék letörlődik, de ha valami miatt lehetőség adódik rá, a lepedék megvastagszik, a nyálból kiváló ásványi anyagok rakódnak le benne, és fogkő formájában láthatóvá válik. A fogkő elsősorban a fog tövénél halmozódik fel, és nyomást gyakorol a fogínyre, ami elkezd sorvadni, így a fog elveszti stabilitását.

A baktériumok miatt kialakuló gyulladás következtében a fog körüli szövetek először kipirulnak , a fogíny már enyhe sérülések miatt (pl. bot rágcsálása) is vérezni kezd . Később kialakul a jellegzetes szájbűz a gyulladt szövetek bomlása és az elszaporodó baktériumok tevékenysége következtében. A folyamat nagyon fájdalmas , a kutyák nem szívesen rágcsálnak, étvágyuk szeszélyessé válhat és nyálzás, a száj gyakori nyalogatása is megfigyelhető.

A fogkövességnek a szájüregben látható elváltozásokon kívül általános hatása is lehet. A fog körüli szövetekben szaporodó baktériumok a vérkeringésbe is bejuthatnak, és így a szervezet bármely pontját elérhetik. Ennek következtében a vesékben, a szívbillentyűkön és akár a májban is okozhatnak nagyon súlyos gyulladásos betegségeket.

Megelőzhető a fogkőképződés?

A fogkő kialakulásának gyorsasága lelassítható a speciálisan erre szolgáló jutalomfalatok és fogkőképződést gátló tápok etetésével. Ezek mellett nagyon jó hatású lehet a rendszeres fogmosás , az ilyen célra szolgáló, kutyák számára kifejlesztett fogkrémekkel. Leshetőség szerint kerüljuk a kutyák “nasiztatását”, ami nem csak a fogakat károsítja, hanem előnytelen kedvencünk testsúlyára nézve is.

Ezek a készítmények a kialakult fogkövességet is megszüntetik?

Ha már egyszer kialakult a fogkő, annak eltávolítása csak állatorvosi beavatkozás soránlehetséges.

Hogyan távolítható el a fogkő?

Az esetek döntő többségében a beavatkozást altatásban végezzük el kedvencén. Mivel maga a beavatkozás nem jár olyan fájdalommal, mint egy műtét, rendszerint felületesebb altatást alkalmazunk egy olyan készítménnyel, melynek hatása szükség esetén azonnal felfüggeszthető, és a kutya felébreszthető. Így akár idősebb állatokat is nagy biztonsággal tudunk kezelni.

A fogkőeltávolítást egy modern ultrahangos depurátorral végezzük. Esetenként szükségessé válhat a meglazult fogak eltávolítása is.

Mire kell odafigyelnem a beavatkozás után?

A fogkőeltávolítás után azonnal hazaviheti kedvencét, aki legtöbbször már éber állapotban várja önt rendelőnkben. Ennek ellenére még néhány órán keresztül, amíg teljesen magához nem tér nem kaphat sem enni, sem inni a félrenyelés veszélye miatt. Ezután pár napig, főleg ha foghúzás is történt, célszerű könnyen rágható eleséggel etetni kedvencét. Nagyon jó ilyenkor a kockára vágott párizsi vagy a felkarikázott virsli, ugyanis ezeket a kutya egyben nyeli le, így nem kell rágnia. A pépes eleségek kerülése is célszerű pár napig, mivel ezek a foghúzás után maradó lyukakba könnyen beszorulnak, és ott a baktériumoknak jó táptalajul szolgálhatnak. A fog helyén maradt szövethiányok 4-5 nap múlva begyógyulnak, és ettől fogva vissza lehet térni a megszokott eleséghez.

A beavatkozás után egy 24 órán át hatékony fájdalomcsillapítót adunk kedvencének. Ha csak a fogköveket kellett eltávolítani ez rendszerint elégséges. Ha foghúzásra is sor került, még egy-két napig szüksége lehet kedvencének fájdalomcsillapítókra. Fontos, hogy csak az általunk ajánlott tablettát használja , ugyanis az emberek számára készült tabletták egy része mérgező lehet háziállatainkra.

Ha a fogkövesség és az ínygyulladás nagyon súlyos mértékű, antibiotikumok adására is szükség van, esetenként a beavatkozás előtti időszakban is.

Szükséges előre bejelentkeznem, ha le szeretném szedetni a kutyám fogköveit?

Kérjük, mindenképpen telefonáljon , hogy egyeztetni tudjuk az időpontot, így önnek és kedvencének nem kell várakoznia rendelőnkben.

Hogyan akadályozhatom meg a fogkő újraképződését a beavatkozás után?

A lepedék már néhány órával a beavatkozás után elkezd újraképződni a fogak felszínén. Ha lehetséges, érdemes minél hamarabb elkezdeni a rendszeres fogmosást és a fogkőképződést gátló tápok etetését is.